„Első Nagy Imre-kormány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A kormány megalakulása (1953. július 4.): még készül |
|||
28. sor:
Újonnan került a kormányba Bata István honvédelmi miniszter, Boldoczki János külügyminiszter, az Országos Tervhivatal elnöke pedig a 31 éves közgazdász, Szalai Béla lett, aki addig a Minisztertanács titkárságát vezette.
=== A Rákosi-kormánynak az új kormányból kimaradt tagja ===
A Rákosi-kormány öt miniszterelnök-helyettese közül ketten kerültek ki a kormányból (Nagy Imre, Gerő Ernő és Hidas István maradt). Házi Árpád a kormánynak alárendelt Állami Ellenőrzési Központ elnöke lett, ezt tisztséget már 1949-51-ben is betöltötte. Kiss Károly 1946-tól 1957-ig megszakítás nélkül az MKP, az MDP majd az MSZMP Központi Ellenőrzö Bizottságának (KEB) elnöke volt, most elvesztett kormányzati tisztségeit emellett töltötte be.<ref>Kiss Károly életrajzai nem említik, mivel foglalkozott 1953 nyara és 1956 nyara között. Vélhetően ebben az időszakban a KEB-elnöki tisztséget főállásban látta el.</ref>
<!--
Apró Antal építőanyag-ipari miniszter az összevont Építésügyi Minisztériumban a miniszter (Szíjártó Lajos addigi építésügyi miniszter) első helyettese lett.
Czottner Sándor bánya- és energiaügyi miniszter az összevont Nehézipari Minisztériumban a miniszter (Hidas István addigi miniszterelnök-helyettes) első helyettese lett.
Farkas Mihály honvédelmi miniszter, Rákosi leghűségesebb szövetségeseinek egyike, aki júniusban kikerült a Politikai Bizottságból is, átmenetileg semmilyen tisztséget sem kapott. Moszkvai kapcsolatait is felhasználva azonban hamarosan az új irányvonal és személyesen Nagy Imre hívéül szegődött, és már augusztusban visszakerült a PB-be és a KV titkára lett.
Györe József belügyminiszter a tárcánál maradt és miniszterhelyettes lett.
Katona Antal postaügyi miniszter az összevont Kölekedés- és Postaügyi Minisztériumban a miniszter (Bebrits Lajos) első helyettese lett.
Kossa István általános gépipari miniszter a kormány alá rendelt Munkaerő-tartalékok Hivatalának elnöke lett.
Kovács Béla igazságügy-miniszter (aki bányászból lett hadbíró egyéves akadémia elvégzése után 1950-ben) augusztustól a Honvédelmi Minisztérium igazságügyi csoportfőnöke lett.
Molnár Erik külügyminisztert az új kormány megalakulásának napján az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé válaszotta.
Révai József népművelési minisztert az Országgyűlés az Elnöki Tanács helyettes elnökévé választotta.
Szabó Gergely vegyipari miniszter az összevont Nehézipari Minisztériumban miniszterhelyettes lett.
Szabó János, a helyi ipar minisztere az összevont Könnyűipari Minisztériumban a miniszter (Kiss Árpád) első helyettese lett.
Szobek András külkereskedelmi miniszter az összevont Bel- és Külkereskedelmi Minisztériumban a miniszter (Bognár József) helyettese lett.
-->
== Tagjainak listája ==
| |||