„Süllyeszték” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
33. sor:
Az üregeket általában [[forgácsolás]]sal és [[szikraforgácsolás]]sal munkálják bele a tömbbe. Az üreg(ek) pontos elhelyezése érdekében a tömbök két, egymásra merőleges oldalfelületén ún. bázisfelületeket alakítanak ki. Ezektől a bázisfelületektől tudják pontos méréssel kimérni az üreg(ek) helyzetét. A kör alakú üregeket és üregrészeket [[esztergálás]]sal alakíthatják ki, de igen gyakori módszer a másoló esztergálás és a másoló [[marás]] alkalmazása is. Másoló forgácsoláskor a forgácsoló szerszámot egy pontos méretűre készített sablonon mozgó érintkező vezeti.
A bonyolultabb alakú üregeket szikraforgácsolással készíthetik el. A szikraforgácsolás elektroeróziós eljárás, amelyhez a kovácsdarab – osztófelülettel osztott – alakját [[grafit]]ból készítik el. Az elektród és a süllysztéktömb [[petróleum]] fürdőbe merül, [[elektromos feszültség]]et kapcsolnak rájuk, miközben a közöttük lévő távolságot 0,05–0,5 mm-re állítják be. A két felület között szakaszos [[szikrakisülés]]ek keletkeznek, amik a munkadarab fémrészecskéit megolvasztják és elgőzölögtetik. Az olvadék részecskék egy része a
A fenti módszereken kívül használják még a meleg és hideg üregbenyomás módszerét is. Ilyenkor egy, a kovácsdarab alakjának megfelelő darabot nagy erővel belesajtolnak a süllyesztéktömb felületébe. Az eljárás általában igen jó üregfelületet és méretpontosságot biztosít.
| |||