„XII. Ptolemaiosz” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
| image =[[Fájl:Ptolemy XII Auletes Louvre Ma3449.jpg|150px]]
| caption =''XII. Ptolemaiosz büsztje''
| reign =[[I. e. 80|Kr. e. 80]] – [[I. e. 58|Kr. e. 58]]<br>[[I. e. 55|Kr. e. 55]] – [[I. e. 51|Kr. e. 51]]
| coronation =
| othertitles =
| father =[[IX. Ptolemaiosz]]
| mother =''egyiptomi nő''
| date of birth =[[I. e. 117|Kr. e. 117]]
| place of birth =
| date of death =[[I. e. 51|Kr. e. 51]]. [[február]]ja/[[március]]a
| place of death =
| date of burial =
|}}
 
'''XII. Ptolemaiosz Neosz Dionüszosz''' ([[görög nyelv|görögül]] Πτολεμαίος Νέος Διόνυσος, [[I. e. 117|Kr. e. 117]] – [[I. e. 51|Kr. e. 51]]), az [[ókor]]i [[ókori Egyiptom|Egyiptom]] tizenkettedik királya a [[Ptolemaida dinasztia|Ptolemaidák]] közül (uralkodott [[I. e. 80|Kr. e. 80]]–[[KrI. e. 58|58]] között, majd [[I. e. 54|Kr. e. 54]]-től haláláig), [[IX. Ptolemaiosz Szótér]] törvénytelen gyermeke volt. Bár hivatalosan a ''Neosz Dionüszosz'' (Νέος Διόνυσος – „Új [[Dionüszosz]]”), illetve a ''Philopatór'' (Φιλοπάτωρ – „Atyaszerető”) és a Philadelphosz (Φιλάδελφος – „Testvérszerető”) mellékneveket használta, leginkább '''''Aulétész'''''ként (Αυλήτης – „Fuvolás”) szokás rá hivatkozni elterjedt ragadványnevén. A Nothosz (Νόθος – „Fattyú”) gúnynévvel is illették, utalva származására.
 
== Először a trónon ==
 
Unokatestvérét, a [[Sulla]] segítségével [[I. e. 80|Kr. e. 80]]-ban trónt szerző, de a népharag által még abban az évben meggyilkolt [[XI. Ptolemaiosz Alexandrosz]]t követte a trónon. Helyzete sokáig nem volt biztos, hiszen elődje végrendeletében a [[Római Köztársaság]]ra hagyta [[Egyiptom]]ot. Ptolemaiosz uralkodásáról nem sokat tudunk, de az biztos, hogy legfontosabb külpolitikai célkitűzése az egyiptomi belügyekben mintegy száz éve igen erős befolyást gyakorló, a szomszédos [[Küréné]]t ([[I. e. 74|Kr. e. 74]]) és [[Szíria|Szíriát]] ([[I. e. 64|Kr. e. 64]]) ebben az időben megszerző Rómával való jó viszony fenntartása volt. Rómában azonban elődje végrendelete miatt nagyon sokáig nem ismerték el uralkodónak, így hatalmas összegeket fordított ajándékokra és vesztegetésre. Mindemellett a kortársai és az utókor által is mélyen elítélt kicsapongásainak élt – [[Sztrabón]] szerint neve méltán szerepel [[IV. Ptolemaiosz Philopatór]] és [[VIII. Ptolemaiosz Phüszkón]] mellett mint a legrosszabb ptolemaidák egyike. Állítólag a Neosz Dionüszosz nevet is azért vette fel, mert ezzel akarta igazolni mértéktelen züllöttségét. Nem csak részegeskedése, hanem kedvelt elfoglaltsága, a közkeletűen lenézett fuvolázás is rossz színben tüntette fel – a király nem átallt maga is indulni az által a szervezett zenei versenyeken.
 
Róma végül [[I. e. 59|Kr. e. 59]]-ben megadta neki vágyott szövetségesi elismerést, de értésére adva, hogy helyzete továbbra sem biztos, [[I. e. 58|Kr. e. 58]]-ban elfoglalta [[Ciprus]]t a végrendeletnek legalább részben érvényt szerezve. Az amúgy is közutálatnak örvendő uralkodó ellen ekkor [[Alexandria]] népe fellázadt, ő pedig kénytelen volt elmenekülni. Távollétében két lánya, [[VI. Kleopatra]] és [[IV. Bereniké]] gyakorolta a hatalmat.
 
== Száműzetésben ==
== Restauráció ==
 
Itt azonban tovább folytatta agitációját, és sikerrel is járt, noha nem állami szintű segítséget kapott. Pompeius híve, [[Aulus Gabinius]] [[syria]]i helytartó ugyanis, miután a feljegyzések szerint tízezer [[talentum]]nyi összeget kapott Ptolemaiosztól, [[I. e. 55|Kr. e. 55]]-ben hadsereget biztosított számára. Egyiptomban akkor épp IV. Bereniké és férje, [[Arkhelaosz (Arkhelaosz pontoszi hadvezér fia)|Arkhelaosz]] volt hatalmon, akik megpróbálták feltartóztatni a római seregeket a határon. Kudarcot vallottak, így Ptolemaiosz Aulétész ismét Egyiptom királya lett.
 
Uralkodása hátralevő négy éve nagyrészt a leszámolással és pénzügyi botrányokkal telt. Bosszújának esett áldozatul lánya, Bereniké és veje, Arkhelaosz, illetve számos alexandriai támogatójuk. Újabb felkeléstől nem kellett tartania, mivel Gabinius római helyőrséget hagyott hátra a védelmére; igaz azonban, hogy katonasága követeléseinek több alkalommal engedni kényszerült. Mi több, nem csak biztonsága, hanem pénzügyei tekintetében is kiszolgáltatott volt Róma akaratának: kénytelen volt bizonyos [[Caius Rabirius Postumus]]t megtenni kincstárnokává.
== Utódlása ==
 
Ptolemaiosz Aulétésznek egyiptomi szokás szerint a nővére, [[V. Kleopatra]] volt a felesége, tőle több gyermeke született. A trónját elbitorló VI. Kleopatra Trüphaina és IV. Bereniké addigra már meghalt, így két fia – a későbbi [[XIII. Ptolemaiosz|XIII.]] és [[XIV. Ptolemaiosz]], illetve két lánya, [[VII. Kleopatra Philopatór]] és [[IV. Arszinoé]] maradt utána. A trónon XIII. Ptolemaiosz és VII. Kleopatra követte.
 
== Források, hivatkozások ==
114 647

szerkesztés