„Paizs Goebel Jenő” változatai közötti eltérés

Az Iparrajziskola üvegfestő részlegében tanult 1915-16-ban, majd a [[Képzőművészeti Főiskola| Képzőművészeti Főiskolán]] folytatta tanulmányait. mesterei voltak [[Zemplényi Tivadar]] és [[Réti István]]. Tehetséges festőnek bizonyult már pályája elején is, ezért a [[Szinyei Merse Pál Társaság]] ösztöndíjban részesítette. 1924-ben [[Nemes Marcell-ösztöndíj]]at kapott, így el tudott menni [[Párizs]]ba, ahol főleg [[Paul Cezanne]] és [[Giorgo de Chirivo]] művészete hatott rá. Dolgozott Barbizonban, a nagy elődök közül a magyar [[Paál László]] festészetét tanulmányozta behatóan. Az [[1920-as évek]] közepén [[Nagybánya|Nagybányán]] is alkotott, majd 1928-29-ben egyik alapító tagja lett a [[Szentendrei művésztelep|Szentendrei Festők Társaságának.]], s tagja lett a [[KUT]] és a [[KÉVE]] művészeti csoportosulásoknak. 1928-ban megkapta a Szinyei Merse Pál Társaság [[tájkép]]díját. 1929-ben a [[barcelona]]i világkiállításon ezüstéremmel jutalmazták.

Párizsban a Galerie Zodiaque-ban rendezték meg gyűjteményes kiállítását 1925-ben. Az [[Ernst Múzeum]]ban volt kiállítása 1925-26-ban, majd 1935-ben. 1943-ban csoportos kiállításon szerepelt az Alkotás Művészházban. A vegyes technika alkalmazásával képei egyre artisztikusabbak, tagjafinomabban lettárnyaltak, vidámabbak lettek, vékony-vonalas finom ecsetkezelése emlékeztetett az üvegfestési technikára (''Szentendrei kishíd'' 1934; ''Havazik'' 1939; ''Lola a [[KUT]]kertben'' és1942), de később, a [[KÉVE]]háborúhoz közeledve szürrealisztikus víziókat festett, például művészeti''Vízió'' csoportosulásoknak1944.