„Legnicai csata” változatai közötti eltérés

Liegnitz -> Liegnitz
a (infobox jav AWB)
(Liegnitz -> Liegnitz)
:''További jelentéseket lásd a [[LeignitziLiegnitzi csata (egyértelműsítő lap)]]on!''
{{csata infobox
|név= LeignitziLiegnitzi csata
|kép= Bitwa pod Legnicą.jpg
|képleírás= A leignitziliegnitzi csata [[Matthäus Merian]] [[1630]]-ban készült festményén
|konfliktus=[[Tatárjárás]]
|időpont=[[1241]]. [[április 9.]]
|helyszín=[[Szilézia]], LeignitzLiegnitz ([[Legnica]]) és Wahlstatt között
|eredmény=Mongol győzelem
|egyik fél= [[Krakkó|Krakkói Fejedelemség]]<br>[[Nagy-Lengyelország|Nagy-Lengyelországi Fejedelemség]]<br>[[Szilézia|Sziléziai Hercegség]]<br>[[Cseh Királyság]]<br>[[Német Lovagrend]]<br>[[Templomosok|Templomos Lovagrend]]<br>[[Johanniták|Johannita Lovagrend]]
|veszteségek2=Ismeretlen
}}
A '''leignitziliegnitzi csata''' más néven ('''legnicai csata''' [[lengyel nyelv|lengyelül]] ''Bitwa pod Legnicą,'' [[cseh nyelv]]en ''Bitva u Lehnice'') a [[szilézia]]i LeignitzLiegnitz mellett (ma [[Legnica]], [[Lengyelország]]) lezajlott csata a beözönlő tatárok, valamint az egyesült [[Csehország|cseh]]-[[Lengyelország|lengyel]] seregek és az őket segítő [[Német Lovagrend]], s [[johanniták]] hadai között. Az ütközetben a fürge mongol lovasok felülkerekedtek a nehézpáncélos lovagok felett, amit a történelem a vereség okának vél. A mongolok azonban a győzelem után nem szállták meg [[Csehország]]ot, vagy Sziléziát, hanem tovább törtek [[Magyarország]]nak.
 
==Előzmények==
[[Batu kán]] [[Kubilaj kán|Kubiláj nagykán]] parancsára ötvenezer lovassal [[Európa]] meghódítására indult. A [[mongolok]] első lépésben az [[oroszok]]at hódították meg és már vészesen közeledtek Magyarország és [[Lengyelország]] felé.<br>
Batu [[Kijev]]et ostromolta, miközben a magyarországi invázió terveit készítette elő. Első lépésben Lengyelországra akart csapást mérni, nehogy a két állam segítse egymást és akár feltartóztassa a tatár hordákat. EnekEnnek megfelelően Kijev alól Batu egy [[tümen]]t (mongol lovas egység) küldött Lengyelország ellen, s [[Orda kán]] vezetésével néhány csatában vereséget mért a lengyelekre. Az ország már mintegy száz éve széttagoltság állapotában volt, így a mongol vihar könnyen söpört végig rajta.
 
A tatárok a Német Lovagrend déli területeit is feldúlták, majd elindultak Csehország ellen. [[II. Henrik lengyel fejedelem|II. Henrik]], [[Türingiai Konrád]]dal, a német lovagok nagymesterével, a [[templomosok]]kal és johannitákkal Sziléziában próbálta meg útját állni a tatároknak és segítséget kértek [[I. Václáv cseh király]]tól, aki viszont seregét távol tartotta, mert nem akarta megkockáztatni országa védelmét, ezért nem vonult LeignitzLiegnitz alá.
 
==A szembenálló erők==
A csehek az első vonalban, zárt, rendezett sorban álltak fel a tatárok ellen és lándzsáikkal áttörhetetlen erdőt alkottak a mongol lovasok előtt.<br>
Orda az eddigi megszokott cselvetéshez folyamodott és látszólagos rendetlenségben visszavonulást kezdtek lovasai. A csehek erre üldözőbe vették a tatárokat, s a rohamozás közben felbomlott zárt alakzatuk.<br>
Orda lovasai a közeli ingoványba csalták a gyalogságot, akik jelentősen eltávolodtak a csapattól, s a süppedekés talajon már egyre nehezennehezebben mozogtak nehéz fegyverzetükbefegyverzetükben, mire a mongolok megfordultak és revetettékrávetették magukat a csehekre. A tatár lovasok, könnyűlovasság lévén jól mozogtak a nehezen járható terepen és hamar bekerítették a cseh sereget, ami azonban elszánt kézitusába kezdett a tatárokkal és mind egy szálig elpusztult, de nem adta meg magát.
 
Henrik megpróbálta kiszabadítani a cseheket a gyűrűből, de a segítségükre küldött két cseh és lengyel egységet a mongolok lekaszabolták.<br>
A mongol sereg vesztesége nem ismert, viszont a nyugati hadból körülbelül nyolcezren vesztették életüket. A csatában elesett Henrik herceg is. Az egyik lengyel fejedelem II. Mieszko pedig elmenekült seregével a csatából. Konrád nagymesternek is számos lovagja odaveszett a csatában. Hasonlóan nagy veszteségük volt a templomos és johannita lovagoknak.
 
Orda serege a győzelem után keresztül száguldott Csehországon és [[Kárpátok]]on át betört a [[Felvidék]]re, ahol a Batu vezette főerők már javábban dúlták az országot és [[IV. Béla magyar király|IV. Bélára]] vereséget mértek [[Muhi]]nál két nappal a leignitziliegnitzi csata után.<br>
A magyar és lengyel erők összeomlása ellenére a tatár megszállókkal szemben a lakosság keményen ellenállt, ha nem is épített erődítményekben, hanem az erdőségekben, lápokban és a hegyekben. Batu erői [[1242]]-re meglehetősen nagy veszteségeket szenvedtek és rövidesen visszatértek orosz területre.
 
==Irodalom==
==Külsö hivatkozás==
*{{cite book | author = V. G. Jan: |title=A tatárjárás, |publisher=Európa Könyvkiadó [[Budapest]] és Kárpáti Kiadó|location=Budapest és [[Ungvár]], [[|year=1984]]. |id=ISBN 963-07-2966-0}}
*{{cite book |author= B. Szabó János |title= A tatárjárás: a mongol hódítás és Magyarország |publisher=Corvina |location=Budapest |year= 2007|id= ISBN 978 963 135596 3}}:
 
{{portál|középkor}}
 
[[uk:Битва при Легниці]]
[[zh:列格尼卡战役]]
À