„Történelemfilozófia” változatai közötti eltérés

A történelem nem valamiféle felsőbb akarat megnyilvánulása, nincsen benne semmi, ami nem természeti vagy emberi (társadalmi) lenne.
a (Bot: következő hozzáadása: bg:Философия на историята)
(A történelem nem valamiféle felsőbb akarat megnyilvánulása, nincsen benne semmi, ami nem természeti vagy emberi (társadalmi) lenne.)
A történelemfilozófiai irodalomban új kezdeményezésnek számít [[Szmodis Jenő]] törekvése (Kultúra és sors), amellyel összhangba igyekszik hozni a spengleri történelemképet azzal a régebbi felismeréssel, hogy a keleti társadalmak és kultúrák (India, Kína, valamelyest az iszlám világ és Japán) viszonylagos állandóságot, de legalábbis lassúbb változást mutatnak, mint a nyugatabbiak (mezopotámiai, görögi, római, nyugati kultúrkör). Szmodis megkülönbözteti egymástól az úgynevezett duális princípiumú, ciklusosan fejlődő kultúrákat másfelől az úgynevezett monisztikus, stagnáló kultúrákat.
( http://www.anthropolis.hu/tanulmanyok/doc/Szmodis_Kult.Sors.pdf )
 
Az eddig idézettek és felsoroltak azonban nem tükrözik eléggé azt a tényt, hogy a történelmet az
"emberi észbe és haladásba vetett hiten" kívül - alapvetően - az adott társadalomnak (ez is egy pontosítandó fogalom) az adott tényleges természeti és kulturális feltételek közötti korlátoltan szabad cselekvési térben végül is érvényesített tevékenysége alakítja. Nincs itt helye semmiféle felsőbb értelemnek, akaratnak, elrendeltetésnek. Ennek megállapítása, a fogalmak és szerepük pontos elhatárolása és tisztázása, a minőségek meghatározása - mind a történelemfilozófia feladata !
 
A történelemfilozófia további alakulását azonban alighanem maga a Nyugat jövője határozza meg, hiszen néhány – bár jelentős – kivételtől eltekintve ez a gondolkodási forma jellegzetesen a Nyugathoz mint sajátos kulturális entitáshoz kötődik.
Névtelen felhasználó