Főmenü megnyitása

Módosítások

 
==Életpályája==
Gimnáziumi éveit [[Szamosújvár]]on töltötte. Frontszolgálat, hadifogság, gyári munka után, ([[1931]])-ben beiratkozott a nagybányai festőiskolába, ahol [[Ziffer Sándor]] tanítványa volt a mestere.
 
[[1945]] - [[1959]] között [[Gyergyószentmiklós]] Elméleti Líceumának rajztanára. LegismertebbTájképeket alkotásaiból:festett, ''Gyimesde völgye'',tehetségét a figurális ábrázolás terén is megmutatta. Festési technikája is nagy ''Marosváltozatosságot mente''mutat, ''Széltörés''tempera-, ''Fűzfák''olajképekben, ''Őszimajd hangulat''a még lendületesebb akvarelleken ábrázolta szülőföldjének tájait. A Barabás Miklós Céh tagja és kiállító művésze lett, ''Bothmajd összefogott Szervátius Jenő vára''szobrászművésszel, ''Önarckép''.s megszervezték Kiállítottvándorkiállításaikat [[Gyergyószentmiklós]]on, [[Budapest]]en, [[Nagybánya|Nagybányán]], [[Szatmár]]on, [[Kolozsvár]]t, [[Marosvásárhely]]en, [[Sepsiszentgyörgy]]ön, [[Csisomlyó]]n és [[Csíkszereda|Csíkszeredában]].
 
Egész akvarellfestői pályája egyetlen tájegység, a [[Gyergyói-medence]] ember- és élővilágához kötődik. Szerény, visszavonult, finom művészlélek volt, rajztanárságának tanúi jobban ismerték s emlékeznek rá, mint a művészeti élet szereplői. Munkásságáról nem jelent meg monografikus feldolgozás. Hagyatéka a gyergyószentmiklósi ''Karácsony János Galériába'' került. A múzeumban található Karácsony János képek a festő emlékét őrzik, a szülőföldhöz kapcsolódó kötöttséget tárják fel.
 
== Művei (válogatás) ==
 
* ''Gyimes völgye'',
* ''Maros mente'',
* ''Széltörés'',
* ''Fűzfák'',
* ''Őszi hangulat'',
* ''Both vára'',
* ''Önarckép''.
 
==Forrás==
146 763

szerkesztés