„Fábián István (nyelvész)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Munkái |
|||
19. sor:
Kéziratban van a Kalevala III–XII. és XXXVII. része.
Költeményei közül, melyeket bogyoszlói káplán korában írt és később elégetett, álnévvel jelent meg kettő az Uraniában, egy a Regélőben és egy a Gyarmathy Magyar Sionjában, nevével pedig egy az Anastasiában (1838.)
Vallásos cikkei:
*Egy tekintet a szépművészetekre, s egy m. kath. énekes és imádságos könyv terve felett irt levelek (Egyházi Tár XII. 1838.),
*Igaz-e, hogy a) a halhatatlanság, és a halál utáni jutalom, és büntetés hite a görögöknél csak Plato kora után lőn általános néphit, s hogy b) az eredeti Mozaismustól még a halhatatlanság eszméje is idegen volt, Az emberi nem mívelődésének története c. munka irója (Bajza) ellen (Religio és Nevelés 1844. II.),
*Az eleve adott kijelentésről, Az emberek, bármily nagy különbség létezik is köztük, mind egy nemző pártól származnak (u. ott),
*Az uj szövetségi áldozat (dicséretre méltatott pályamunka, u. ott, 1858. I.),
*Magyar átokminta ismertetése és története (M. Sion 1863.);
*nyelvészetiek a Budapesti Hiradóban (1847. a m. tud. akadémia által kiadott Magyar nyelv rendszere cz. munka birálata),
*az Uj M. Muzeumban (1854. Magyar nyelvtudományi mozgalmak),
*a M. Nyelvészetben (1856. A finn nyelv ismertetése, Száz finn és száz magyar néptalány Philophemus álnévvel,
*1857. Zahourek, Über die Fremdwörter im Magyarischen c. munkájának birálata,
*Magyar néptalányok, 1858.
*Eurén 1852-ben megjelent finn nyelvtanának ismertetése, Tájszók, helynevek és szólásformák, 1859.
*Magyar néptalányok, 1860.
*Nyilt levél a M. Nyelvészet t. szerkesztőjéhez, 1861. Hangviszonyok az áltaji nyelvek körében), a M. Akadémiai Értesítőben (1859. Nyelv, nyelvkülönbség és nyelvrokonság, székfoglaló),
*a Nyelvtud. Közleményekben (VII. 1868. Nyelvészeti apróságok, fejtegetések);
*vegyes tárgyú cikkek a Regélő-Honművészben (1840. A mosonymegyei pórok, Rábaközi népszokások), a M. Sionban (1863. A széplaki plébánia története, A vadosfai támadás 1751. aug. 20. 1864. Egyházasfalui például története, 1865. Csepregi plébánia).
*A vegyes házasságok fölötti vitakorszakban két cikket írt a Századunkba; részt vett az egyházi Műszótár készítésében is, melyet Nagy János szombathelyi hittanár Köztanulatos egyházi műszótár cz. Szombathelyen 1845-ben kiadott; Reguly életrajzát közölte az Ifjuságu Plutarchban (1860. II.) s a finnek történetét a Budapesti Szemlében (VIII. 1860.), az Idők Tanújában (1866. aug. szept. Iromák, epigrammák a Syllabus tételeire), a [[Pesti Hirnök]]ben (1868. okt. A győri székesegyházban őrzött szent László király fej-ereklyéjének története). Az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
==Források==
|