„Küzmics István” változatai közötti eltérés

4 143 bájt hozzáadva ,  11 évvel ezelőtt
 
Műalkotása a Nouvi Zákon éppoly egyedül álló az egész délszláv irodalomban, mint a szlovén irodalomban, hasonlóan Küzmics Miklós evangéliuma és imakönyve is.
 
Küzmics művének első kiadásához tartozik az ''Előszó'' (Predgovor), amelyet részben [[Torkos József]], akkori neves magyar luteránus teológus segítségével írt. Torkos elsősorban a hitvalláshoz tartozó részeket szerkesztette, amit Küzmics átültetett a vend nyelvre. Küzmics pedig a szlovénekhez szóló részeket írhatta, amelyek azért is érdekesek, mert előtérbe helyezik a nép-nemzeti érdekeket. Ez valószínűleg a [[felvilágosodás]] stílusjegyeit hordozza, mellyel párhuzamosan a [[nacionalizmus]] is megjelenik, amely ekkor még egészen pozitív eszmerendszernek számított.
 
Küzmics az Előszóban érvel amellett, hogy Isten úgy rendelkezett, miszerint a Szentírás tanításait minden nép nyelvére lefordíthassák, hisz maga Jézus sem tett különbséget a nemzetek között. Emiatt is a szláv népek, a magyarok, az újlatinok és mások is megtették már a Biblia lefordítását. Megemlít horvát, [[szorbok|szorb]], szlovén szerzőket, köztük [[Primož Trubar]]t, aki megvetette a mostani írott szlovén nyelv alapjait és részleges fordításokat készített a Bibliából. [[Jurij Dalmatin]] is említésre kerül, aki a teljes Szentírást ültette át szlovén nyelvre (közép-stájer dialektusra, amely átmenet a Trubar által használt krajnai szlovén felé). Trubar és Dalmatin könyvei eljutottak a Tótságba is, amiket Krajnából és Stájerországból elüldözött szlovén protestáns lelkészek vittek Magyarországra. Kimutatták, hogy Küzmics kétséget kizáróan a Dalmatin bibliát vette elsődleges forrásuk a szláv fordítások közül, de használt kaj-horvát, cseh és talán szlovák fordításokat is.
 
Említésre kerül még [[Antun Dalmata]], aki a [[ča nyelvjárás|ča-horvát]] irodalom alakjaihoz tartozik, s tevékenykedett Nyugat-Magyarországon is. Dalmatát többen tekintik a később kialakuló [[gradišćei nyelv]]ű irodalom előfutárának. A mostani [[burgenland]]i és vas, valamint [[Győr-Moson-Sopron megye|győr-moson-sopron megyei]] horvátok által beszélt nyelvváltozat, illetve irodalom hatással volt a vendre is, később ezt a hatást a vend is visszaadta a burgenlandi horvát nyelvre. Küzmics sem véletlenül hozza fel Dalmata, mivel ő belőle is merített.
 
A szorb nyelvvel kapcsolatban [[Michał Francel]] kerül említésre. Az ő ismerete egész biztosan a tótsági luteránusok felvidéki és németországi kapcsolatai révén jutott el Küzmicshez.
 
Küzmics hangsúlyozza, hogy eddig a magyarországi szlovénoknak más nyelvet kellett használniuk (a katolikus liturgia a kaj-horvát nyelvet kölcsönözte), most azonban lehetőségük lett a saját nyelvük művelésére. Mivel a magyarországi szlovén nyelv (vend nyelv, Mura és Rába közti szlovén nyelv) nagy eltéréseket, de mindinkább sajátságokat visel magán, szemben az örökös tartományokban beszélt szlovén nyelvvel, ezért a magyarországi szlovéneknek Küzmics véleménye szerint nem megfelelő a Trubar és Dalmatin nyelv. Bár szlovének ők is és a magyarországiak is, de mivel számos tényező vízválasztó közöttük, ezért nem lát esélyt arra, hogy teljesen átvehessék a magyarországiak a Trubar nyelvet, így célszerűnek látja a vend nyelv művelését. Ezt az elképzelést még sokan osztották a második világháború után is.
 
Küzmics Miklós, aki sokat merített a protestáns irodalomból, egyik levelében [[Szily János]] első szombathelyi püspöknek, a katolikus vend irodalom mecénásának határozottan állítja, hogy Küzmics István nem fejezte be a fordítást a Nouvi Zákonnal, hanem szándékában állt a teljes Szentírás lefordítása. Utódaik már csak részleges fordításokat végeztek a Bibliából, így [[Kardos János]], [[Szelmár István]] és [[Kollár Péter]]. [[Terplán Sándor]] volt az utolsó, aki valószínűleg foglalkozott a teljes Ószövetség lefordításával, de csak [[Zsoltárok könyve|Zsoltárok könyvét]] tudta teljesen lefordítani, s egy kivonatos iskola hittankönyv írására jutotta, mivel fiatalon érte őt is a halál.
 
== Művei ==
34 542

szerkesztés