„Affin kombináció” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Alle (vitalap | szerkesztései)
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a helyesírás: koordináta-rendszer
50. sor:
* Általában pedig az n-dimenziós euklideszi tér minden pontja egyértelműen áll elő n+1 darab „független”, de egyébként tetszőleges pont affin kombinációjaként (függetlenek a pontok, ha semelyik kettő nem esik egybe, semelyik három nem esik egy egyenesre, semelyik négy egy síkba, …, és általában semelyik i + 1 darab nem esik egyszerre egy i térdimenziós altérbe). Lentebb közöljük a [[Affin kombináció#Véges dimenziós euklideszi tér pontjainak affin előállítása|bizonyítását]] ennek.
 
Ez utóbbi az alapja a térbeli [[affin koordinátarendszerkoordináta-rendszer|affin koordináták]] bevezetésének.
 
Az affin kombináció speciálisabb és jóval érdekesebb esetei a [[konvex kombináció]]k, illetve a [[súlyozott pontrendszer]]ek [[súlypontja]]i (Például konvex kombinációkról akkor beszélünk, ha az együtthatók mind nemnegatívak).
60. sor:
<br>
<center> <math> \vec{A\!P} = \lambda \left( \underline{b} - \underline{a} \right) </math></center>.<br>
Így adható meg az összes, <A,B> egyenesen fekvő P pont helyzete az A-hoz viszonyítva, hogy alkalmazkodjunk az érvényes koordinátarendszerhezkoordináta-rendszerhez és megkapjuk a P pontok helyvektorait, azt kell megnéznünk, hogyan juthatunk az origóból P-be, nos úgy, hogy először elmegyünk az A pontba (a <math> \underline{a} </math> vektorral elmozdulva), és aztán az A-ból a P-be (hozzáadjuk az eddigi elmozduláshoz még a <math> \vec{A\!P} </math> vektort). Összesen tehát <br>
:<math> \underline{p} = \underline{a} + \vec{A\!P} = \underline{a} + \lambda \left( \underline{b} - \underline{a} \right) = \underline{a} + \lambda \underline{b} - \lambda \underline{a} = \left( 1- \lambda \right) \underline{a} + \lambda \underline{b} </math>.