„A sátáni versek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
apró jav. (záró idézőjel hinya)
Zgyorfi (vitalap | szerkesztései)
Miért a fatva? c. szakasz hozzáadása
33. sor:
 
A könyv 9 fejezetből áll, melyek közül egyik-másik további alfejezetekre bomlik, ezeket Rushdie már nem nevezte el, egyszerű számokkal történik megkülönböztetésük. A szövegben számos [[Korán]] idézet szerepel és egy [[Daniel Defoe]] idézettel nyit.
 
== Miért a fatva? ==
A Sátáni versekre, ezekre a Koránból kifésült szövegekre való utalás a könyv címében és tartalmában nem magyarázza a fatvát. Rushdie a fentebb idézett apokrif történetekkel kapcsolatban nem is foglal állást.
Viszont ezt olvashatjuk a köyvben (magyar kiadás 247-248. oo.):
 
"Az emberek lassan, egyenletes sebességgel haladnak [...]. Hetven egy vonalban [...] a kapunál udvari gárdisták várakoznak [...] lövésre kész géppuska a kézben. Az emberek csak kaptatnak felfele a lejtőn, neki a puskáknak; hetvenen egyszerre érnek lőtávolba; fegyvercsövek dördülnek [...] ők pedig meghalnak, [...] aztán a következő hetven mászik a holttesteken át [...] a hullahegy vastagszik [...] elfátyolozott anyák biztatják [...] szeretett fiaikat. ''Menj [...] halj meg!''
- Látod, hogy szeretnek? - [kérdezi az Imám.]
- Ez nem szeretet - [válaszol a szerző] - Ez gyűlölet.
[...]
- Szeretnek. - szól az Imám. - Mert olyan vagyok nekik, mint a víz. Én vagyok a termékenység [...].
Elhallgat, mert [...] az ostromlók a puskásokhoz érnek. [...] a felkelt tömegek óriáskígyója [...] kiszorítja az őrökből a szuszt [...]."
 
A Komeini ajatollah vezette iráni felkelést Rushdie egy őrült, önimádó, vérszomjas tömeghipnotizőr attrakciójaként ábrázolja. Ahhoz, hogy állást foglalhassunk jobban kellene ismernünk a sah Iránját és az Imám elveit.
 
== A regény tartalma ==
89 ⟶ 102 sor:
=== A magyar fordításról ===
A fordítás elfogadhatatlan, élvezheteten. A könyvben százával találhatóak a céltalan és értelmetlen (művészi megfontolásokkal semmiképpen nem magyarázható), hanyag félrefordítások. A szavak, kifejezések szintjén legyen elég két példa: "motion discomfort receptacle", magyarul: "hányózsák", a magyar fordítás 14. lapján "behemót tároló" szerepel; "soupy air" magyarul: "sűrű, ködös, felhős"; a magyar fordítás 34. oldalán: "híg levegő". Mondat szinten egy elrettentő példa: "Chamcha clutched at his glass as the noise level rose..." magyarul (kb.): "Chamcha egyre görcsösebben szorította a poharát, ahogy a zajszint nőtt...". A magyar fordítás 73. oldalán: "Ahogy a zajszint nőtt, Chamcha hosszúkás, egyenes poharán járatta tenyerét le-fel, tétován, mintha a takaró alatt húzogatná, mintha kuplungot markolászna..." Ezt nem lehet megmagyarázni még akkor sem, ha azzal az ártatlan feltételezéssel élünk, hogy a fordító összetévesztette a sebességváltót a kuplunggal.
A szó, kifejezés, mondat szintű fordítási zavarokon túl a szövegösszefüggések szintjén is súlyos problémákkal találkozhatunk. Egyetlen példa: A magyar kiadás 340. lapján Alleluia Cone apja mondja a lányának: "Ha valaki azt próbálja bemagyarázni neked, hogy [ez a bolygó, tu.i. a Föld] összeegyeztethető elemekből áll össze [composed only of reconcilable elements, p. 295], azonnal hívd a diliházat [...]." A következő lapon utalás történik erre az apai intelemre: "The incompatibility of life's elements: in a tent at Camp Four, 27,600 feet, the idea which seemed at times to be her father's daemon sounded banal, emptied of meaning, of ''atmosphere'', by the altitude." Ez valami ilyesmit mond: "Az élet maga-magával való összeegyeztethetetlensége, e gondolat, mely néha - úgy tűnt - démonként szállta meg az apját, itt a négyes táborban, 27,000 láb magasságban banálisan csengett, mintha a magasság kiszívta volna belőle a jelentést, a ''levegőt''." Ezzel szemben a hivatalos magyar fordítás így hangzik: "Az élettel összeegyeztethetetlen körülmények: a négyes táborban, 27,000 láb magasságban. Minél magasabbra hatol az ember annál közönségesebb lesz minden erő, annál inkább kiüresednek a fogalmak." Önkényes és nem, ''és nem'' az, amit Rushdie kifejezni akar. Talán az apára való utalás is azért maradt ki a magyar mondatból, mert a fordító(k)nak nem volt "idejük" észrevenni a szövegszintű összefüggést.
 
== Hivatkozások ==
{{források}}