„Maat” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
Már az [[Egyiptomi Óbirodalom|Óbirodalom]] idején említik futólag, a ''[[Piramisszövegek]]''ben, ahol [[Ré]] napisten mögött állt. Ré napisten lánya (a rokonsági kapcsolatra csak az [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalom]] idejéből van forrás), így testvére az uralkodófáraónak, akinek már az Óbirodalom óta egyik címe a ''Ré fia.'' Kapcsolatba hozták [[Ozirisz|Ozirisszel]] is, akit már korán az igazság urának neveznek, emiatt a későbbi időkben alakja összeolvadt az [[Ízisz]]ével. Férjének leggyakrabban [[Thot]]ot, az írás istenét tartották.<ref name="W150" />
A ''Piramisszövegek''ben kettős szerepben, „a két Maat”-ként szerepel, ő ítéli meg az elhunyt király jogosultságát [[Geb]] trónjára. Későbbi szövegekben az elhunytakat a két Maat, azaz a két Igazság csarnokában ítélik meg, az isteni bírókat itt Maat tanácsának vagy testületének nevezik.<ref name="W150" /> Ha valaki meghalt, Maat döntötte itt el, hogy a szíve eléggé tiszta-e ahhoz, hogy az örök boldogság mezejére léphessen: ha a halott szíve nehezebb volt, mint Maat tolla a mérleg másik serpenyőjében, helyben felfalta [[Ammut]], a félelmetes Halottfaló. A 7 virtust és a 42 intést, amelyek az egyiptomiak erkölcsiségét határozták meg, Maat istennő elvárásaiként tartották nyilván, amelyek alapján megítélte a földről távozó lelkeket.
Imádatának legfontosabb része az volt, amikor az uralkodó rituálisan felajánlotta az istennő kis alakját az istenek templomaiban, annak jeleként, hogy fenntartja a rendet. Az Újbirodalom idején leggyakrabban Ámon-Rének és [[Ptah]]nak, esetenként Thotnak ajánlották fel. Ezek a jelenetek nagyon hasonlóak ahhoz, amikor a király más életfontosságú dolgokat, például ételt kínál fel az isteneknek, és Maatot említik is „az istenek tápláléka”-ként, ami annak a jele, hogy az istenek az igazságon élnek.<ref>Wilkinson, p.152</ref>
17. sor:
==Kultusza==
Kis temploma állt a [[karnaki templom]]komplexumban, [[Montu]] templomkörzetében,<ref name="W150" /> de ezt leszámítva ritka a saját szentély, inkább más istenekében szokás ábrázolni. Akik a Maat papja címet viselték, valójában bírók voltak, hivataluk jelképeként az istennő kis aranyszobrát hordták nyakukban.<ref>Wilkinson, p.152</ref>
==Források==
{{reflist}}
* Richard Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. London, Thames and Hudson, 2003. ISBN 978-0500051207
{{portál|ókor}}
|