„Hajasa” változatai közötti eltérés

73 bájt hozzáadva ,  12 évvel ezelőtt
→‎Története: Hajasztán
(→‎Története: Hajasztán)
Az [[i. e. 13. század]]ra Hatti meggyengült és Hajasa újra megjelenik a forrásokban. A Van-tó környékén kialakultak az [[urartu]]i fejedelemségek, ami Hajasát mentesítette a hagyományos ellenfél, Azzi nyomása alól. Azzi rövidesen el is tűnik a forrásokból. Ekkor viszont északi ([[Diauehi]]) és az új déli ([[Tuaraszi]]) szomszédja fenyegette. I. e. 800 körül [[Urartu]] fennhatósága alá került.
 
A déli Transzkaukázia vegyes eredetű lakossága az urartui–[[asszírok|asszír]], majd [[médek|méd]]–[[perzsák|perzsa]] konfrontációk idején nagyjából egynyelvű és kultúrájú néppé kovácsolódott össze, és magukat ''ḫay'' néven nevezték. ''Ḫay'' népe vélhetően a Hajasáról kapta a nevét. Hajasa az [[i. e. 8. század]]ban függetlenné vált Urartutól (i. e. 713 körül), majd az [[i. e. 7. század]]ban [[Arme]] elfoglalásával katonailag is jelentős középhatalommá vált, és függetlenségét általában meg tudta őrizni a második fellendülését élő Urartuval szemben. Arme királyságában éltek az ''arme-törzsek''. [[I. Dareiosz perzsa király|I. Dareiosz]] [[behisztuni feliratok|behisztuni feliratain]] már ''Arminia'' névvel szerepel a térség, ebből lett az ''Armenia''. A ''ḫay'' terjeszkedés olvasztotta egy néppé az urtartui törzseket, mégis ettől kezdve ''Arme'' nevéből perzsa közvetítéssel ''[[Örmények|örmény]]''ként ismerjük őket. Ugyanakkor Örményország mai neve a saját nyelvükön ''Hajasztán''.
 
Hajasa a méd hódítással szűnt meg végleg. Népei [[Armenia Magna]] létrejöttével alkottak újra független államot. Hajasa emléke még a görög korban is élt.