„Prizreni Liga” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: mk:Призренска лига; kozmetikai változtatások
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a halálbüntetés linkesítése
24. sor:
A török félelem hamar beigazolódott, 1880. [[augusztus 15.|augusztus 15-én]] a Liga vezetői Prizrenben kikiáltották Albánia függetlenségét, amelynek fővárosául [[Ohrid|Ohri]] városát jelölték ki. A török közigazgatási rendszert eltörölték, a török hivatalnokokat elűzték a Ligát támogató észak- és közép-albániai városokból. [[szeptember 3.|Szeptember 3-án]] a török külügyminiszter felszólította az albánokat a megadásra és Ulqin kiürítésére. Erre válaszul további 4 ezer albán felkelő vetette be magát a város falai közé, ezzel Ulqin védőinek száma megduplázódott. A nagyhatalmak csatahajói az [[Adriai-tenger]] felől blokád alá vonták a várost. A szultán leváltotta a tehetetlen [[Riza pasa|Riza pasát]], Albánia katonai kormányzóját, és a helyébe [[Derviş Turgut pasa|Derviş Turgut pasát]] állította, aki novemberben a Liga egy sor vezetőjét letartóztatta. [[november 22.|November 22-én]] vezetésével megindult a 10 ezres szultáni sereg Ulqin alá, hogy kiverjék a városból a Prizreni Liga embereit. Véres csata után, [[november 24.|november 24-én]] verték ki az albánokat a városból.
 
Decemberben Derviş Turgut pasa további albán vezetőket tartóztatott le, s a Porta tudatta a világgal, hogy a Prizreni Ligát felszámolták. Valójában azonban a mozgalom fő vezetői továbbra is a helyükön maradtak, és újraszervezték a Montenegró elleni harcot, Derviş pasára pedig kimondták a halálbüntetést[[halálbüntetés]]t. Az év utolsó napjaiban ismét elkergették a török hivatalnokokat Prizrenből, [[Peć|İpekb]]ől és [[Szkopje|Üsküpből]], majd hosszas előkészületekbe fogtak, leginkább megfogyatkozott hadseregüket igyekeztek újjászervezni. [[1881]]. február végén azonban egy a görög határnál állomásozó 4 ezres török csapattest indult meg [[Dibra]] és Prizren felé, amelyhez áprilisban Derviş pasa is csatlakozott a maga 10 ezer emberével. [[április 21.|Április 21-én]] Üsküpnél, [[április 22.|április 22-én]] pedig [[Prishtina|Priştinénél]] verték meg az albánokat, [[május 2.|május 2-án]] pedig Prizrennél és Ipeknél megsemmisítő vereséget mértek az Iljaz Dibra vezette utolsó erőkre is. A Prizreni Liga vezetőit és családtagjaikat letartóztatták és száműzték. Ugyanakkor a Porta és [[Görögország]] között 1881 májusára született meg a megállapodás, mely szerint az albán népességű területek közül csupán [[Arta]] körzete került görög fennhatóság alá.
 
A liga hároméves működése felhívta a nagyhatalmak figyelmét arra, hogy Albánia igenis létezik és az albánok a jövőben sem hagyhatóak számításon kívül, és elérte, hogy Montenegró és Görögország javára az eredetileg tervezetteknél jóval kisebb albánlakta területeket szakítottak ki az Oszmán Birodalom testéből. Ezzel megteremtette a feltételeket Albánia lassú nemzetközi elismertetéséhez, valamint a későbbi ellenállási mozgalmak (például [[Pejai Liga]]) számára is például szolgált.