„Salman Rushdie” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: yo:Salman Rushdie
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a halálbüntetés linkesítése
41. sor:
Rushdie közismert barátságban áll okkult csoportokkal és olyan tagjaikkal, mint [[Anton LaVey]]. Az ezek gyűlésein tartott könyvbemutatói miatt sokan az okkult és sátánista tanok követőjének tartják. Több interjúban beismerte, hogy foglalkozik alkímiával, ami csak olaj volt a tűzre a média és az őt kritizálók szemében. A fatva kritizálása és elítélése a későbbiek során megbélyegzett emberré tette a muszlim közösségben.
 
Az ügy nyomán híres emberek léptek fel az iszlám védelmében, akik nem akarták elítélni a fatva hagyományát. Így tett Yusuf Islam ([[Cat Stevens]]) is. [[1989]]-ben Islam egy brit tévéműsorban kifejtette, hogy ő nincs a [[halálbüntetés]] ellen. Azt mondta, hogy ahelyett, hogy a tüntetéseken az író képét égetik el, jobb lenne, ha ez ténylegesen megtörténne; és ha Rushdie megjelenne az ajtóban, akkor lehet, hogy hívna valakit, aki nagyobb kárt tenne benne, mint az szeretné, és hogy szívesen felhívná Khomeini ajatollahot, hogy elmondja neki, pontosan hol ez az ember. (Később némileg visszakozott, mert a közönség kedvezőtlenül fogadta a nyilatkozatot és lemezeladásai erősen visszaestek.)
 
[[1990]]-ben Rushdie „In Good Faith” című tanulmányában válaszolt kritikusainak és bocsánatot kért, amivel, úgy látszott, megerősítette tiszteletét az iszlám iránt. Ennek ellenére az iráni hittudósok nem érvénytelenítették a kiátkozást. Az író több nyilatkozatában is megpróbálta védelembe venni könyvét, de a muszlimok többsége mégis körözött személynek tekintette. [[1997]]-ben a vérdíjat megduplázták, és az ezt követő évben az iráni főügyész síkra szállt az üldözés folytatása mellett.
 
Komeini [[1989]]-ben meghalt, és [[1998]]-ban az iráni kormány végül hivatalosan visszavonta a halálbüntetést[[halálbüntetés]]t. Ez része volt egy, az Irán és [[Nagy-Britannia]] kapcsolatát normalizáló nagyobb egyezségnek. Rushdie kijelentette, hogy többet nem bújkál, és hogy megbánta az ellenfelei lecsillapítására tett azon nyilatkozatait, melyek szerint gyakorló muszlim. Valójában ugyanis nem vallásos.
 
Bár Komeini ajatollah meghalt, az általa elrendelt kiátkozás tovább él, mint azt az iszlám [[fundamentalizmus|fundamentalista]] média egyes szereplői megerősítették: