„Olt Károly” változatai közötti eltérés

[[1945]]. [[január 20]]-tól [[február 15]]-ig a [[Magyar Kommunista Párt]] belvárosi pártbizottságának és a helyi nemzeti bizottságnak volt a tagja. 1945 után is részt vett a szakszervezeti mozgalomban. [[1945]]. [[június 24]]-én a Dunántúlról beválasztották az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]]be. Az [[1945-ös választások]]on bejutott a fővárosi törvényhatósági bizottságba is, aminek 1947-ig alelnöke volt. Az [[1947-es magyarországi országgyűlési választások|1947-es választások]]on a Magyar Kommunista Párt országos listájáról jutott a parlamentbe. [[1947]]. [[szeptember 24]]-én kinevezték a [[Dinnyés-kormány]] népjóléti miniszterévé, amit [[1949]]. [[június 11]]-ig látott el. [[1947]]. [[június 8]]-án megválasztották az [[A magyar Országgyűlés elnökeinek listája|Országgyűlés elnökévé]], ahonnét alig több, mint két hónappal később, [[augusztus 23]]-án távozott. Rövid hivatali ideje ellenére az ő regnálása alatt fogadták el a [[A Magyar Köztársaság Alkotmánya#A 1949. évi népköztársasági alkotmány|Magyar Népköztársaság Alkotmányát]], a Népgazdasági Tanács felállításáról szóló, illetve a földreform befejezéséről szóló törvényt. Lemondásától [[1950]]. [[február 25]]-ig az [[Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa|Elnöki Tanács]] tagja, február 25-től [[1956]]. [[október 27]]-ig pénzügyminiszter. Az [[1956-os forradalom]] során ő is „oldalt cserélt”, [[november 12]]-én más a [[Első Kádár-kormány|Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány]] titkárságvezetője lett, amit [[1959]]-ig látott el.

 

 

==Források==