„Condorcet-módszer” változatai közötti eltérés

példa
a (Bot: következő hozzáadása: he:מועמד קונדורסה)
(példa)
A '''Condorcet-módszer''' azoknak a [[választási rendszer]]eknek a gyűjtőneve, amelyek eleget tesznek a [[Condorcet-kritérium]]nak: ha az egyik alternatíva egy-az-egyben bármelyik másikat megverné (ún. Condorcet-nyertes), az lesz a választás győztese. Előfordulhat, hogy nincs ilyen alternatíva (ez a [[Condorcet-paradoxon]]), ezt a különféle Condorcet-módszerek más-más módon oldják fel. Néhány ismertebb Condorcet-módszer a [[Kemeny-Young módszer]], a [[rendezett párok]] módszere és a [[Schulze-módszer]].
A '''Condorcet-módszer''' egy olyan [[választási rendszer]], ahol a választók preferenciáiknak megfelelően rangsorolják a jelölteket, akik közül egy győz, ő az ún. [[Condorcet-nyertes]]. A Condorcet-nyertest bármely más jelölttel szemben (külön-külön összevetve) preferálták a választók. Úgy tudjuk megállapítani, hogy valaki nyertes-e, hogy minden más jelölttel párba állítjuk, és megnézzük, melyiküket helyezte több választó előrébb a sorrendjében. Ha az összes többi jelölttel párba állítva azt találjuk egy jelöltnél, hogy őt preferálta több választó, akkor az adott jelölt Condorcet-nyertes.
 
Egy Condorcet-módszerű szavazás összeszámlálásakor a szavazók rangsorolják az összes alternatívát, majd az összeszámolás során az alternatívákból az összes lehetséges módon párokat kell képezni, és megnézni, hogy az ilyen egyéni mérkőzéseknek a pár melyik tagja a győztese (melyik szerepel többször elöl az egyes szavazók által adott rangsorokban).
A Condorcet-módszerek családjára kollektívan is gyakran hivatkoznak úgy, hogy '''Condorcet módszere'''. Az olyan választási rendszert, amely mindig a Condorcet-nyertest választja meg, a választáskutatók a '''[[Condorcet-kritérium]]'''ot kielégítő választási rendszernek nevezik. Vannak olyan helyzetek, amikor egy választásnak nincs Condorcet-győztese. Ez egy olyan paradox szituáció, amelyre [[Condorcet-paradoxon]]ként szokás hivatkozni. Ezekben az esetekben a különböző Condorcet-módszerek más és más eljárást használnak a nyertes meghatározására.
 
A Condorcet-módszerek a [[18. század]]i [[matematika|matematikus]] és [[filozófia|filozófus]], Marie Jean Antoine Nicolas Caritat, [[Marquis de Condorcet|Condorcet márkijának]] nevét viselik, habár a Condorcet-kritériumot már [[Ramon Llull]] is kidolgozta [[1299]]-ben.
 
== Példa ==
Aladár, Béla és Cecil szavaznak, hogy a biciklitároló színe zöld, kék vagy sárga legyen. A következő szavazatokat adják le:
* A: zsk ''(inkább legyen zöld, mint kék, és inkább kék, mint sárga)''
* B: ksz
* C: s ''(inkább legyen sárga, mint bármi más; a másik két alternatíva között Cecil nem tesz különbséget)''
A három alternatívának három lehetséges párosítása van: z-s, z-k, s-k. A zöld egyszer előzi a sárgát (Aladárnál), a sárga kétszer a zöldet, így a z-s mérkőzés kimenetele 1-2. Hasonlóan a z-k párosítás eredménye 1-1, a s-k párosításé 2-1, így a sárga minden párosításból győztesen kerül ki, tehát a szavazás eredménye a sárga szín.
 
== Lásd még ==
* [[Arrow-tétel]]
 
{{csonk-dátum|csonk-mat|2007 januárjából}}