„Gyerk” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1979-1998 Ipolyság része |
a →Története: ékezetek jav. |
||
37. sor:
[[1245]]-ben ''"Gerky"'' néven említik. Neve valószínűleg a ''görög'' népnévből származik. [[1262]]-ben László magiszter honti főesperes földet vásárol itt a helyi nemesektől, akik azt korábban királyi adományként kapták. [[1263]]-ban [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király a főesperességnek adja át az itteni várföldeket. [[1288]]-ban [[IV. László magyar király|IV. László]] király a falut az esztergomi káptalan fennhatósága alá rendeli. A káptalan egészen a [[19. század]] végéig a falu birtokosa. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, csak a [[18. század]]ra települt újra. [[1715]]-ben malma és 34 háztartása volt. [[1720]]-ban 40 volt a háztartások száma. [[1769]]-ben a faluban 27 jobbágyporta és 7 zsellérház volt. [[1828]]-ban 80 házában 483 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint ''"GYERK. Herkovtze. Elegyes magyar, és tót falu, Hont Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ipoly vizének partyán, az Ország útban, Ság
Fényes Elek szerint ''"Gyerk, (Hrkovcze), magyar falu, Honth vmegyében, az Ipoly jobb partján, ut. p. Ipoly-Sághoz 1/2 mfld: 474 kath., 1 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határa
[[1910]]-ben 567, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Hont vármegye]] [[Ipolysági járás]]ához tartozott.
| |||