„I. Péter orosz cár” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
89. sor:
Mivel a cárnak pénzre és megbízható utánpótlásra volt szüksége, kénytelen volt korszerűsíteni az államigazgatást, korai reformjai azonban átgondolatlanok voltak. [[1708]]-ban nagy területi egységet (gubernyija, kormányzóság) vezetett be és mindegyik élére kormányzót nevezett ki, aki felelős volt a rendfenntartásért, az utakért, az igazságszolgáltatásért és az adókért. Péter hamar rájött, hogy ez a rendszer nem kielégítő. Neki arra volt szüksége, hogy egy esetleges hosszú hadjárat esetén valakik kormányozzák helyette az országot. Ezért [[1710]]-ben létrehozta a szenátust, egy kilenc tagú testületet, mely tartósan átvette a [[Bojár Duma|bojár duma]] szerepét.
 
A szenátus feladata lett volna a kormányzók felügyelete, a legfelső bíróság szerepének betöltése, valamint a cár elképzeléseinek részletes rendeletekbe foglalása. A szenátus azonban nem volt képes elvégezni a rábízott teendőket. A cár tudta, hogy meg kell állítani a korrupciót és az adócsalást, így hát [[1711]]-ben úgynevezett kincstári vagyonkezelőkből álló vizsgálótestületet hozott létre, s a szervezet vezetését Alekszej Nyesztyerov fő vagyonkezelőre bízta. (Később Nyesztyerovot korrupció vádjával kivégezték.)
 
=== A törökök elleni háború ===