„Liezen-Mayer Sándor” változatai közötti eltérés

Győrött végezte el az alreáliskolát. Tehetős szülei, a reáliskola bevégzése után nem kényszerítették, hogy vonzalmával ellenkező pályára adja magát, hanem nagybátyja, a finom ízlésű Edl Tivadar pozsonyi[[pozsony]]i birtokos óhajára Bécsbe[[Bécs]]be küldték, ahol a képzőművészeti akadémián [[Karl von Blaas]] volt a mestere. Csak másfél évig maradt Bécsben. első kiállítása 1857-ben volt Pesten. Ezután Münchenbe ment,ahol eleinte [[Hiltensberger]][[és Anschütz]] tanítványa volt, de 1862-ben már [[Carl Theodor von Piloty]] iskolájába jutott, kinek iránya nagy hatással volt a fejlődésére. Első fő műve, a ''Mária és Erzsébet királyné Nagy Lajos sírjánál'', 1862-ben készült el. 1865-ben megnyerte a müncheni akadémia által két vázlatra hirdetett pályázatot, sőt a vázlatok egyikének: Türingi Erzsébet szentté avatásának elkészítésére megbízást is kapott. A képpel 1867-ben készült el s ugyanekkor befejezett egy másik festményt is, mely hivatva volt arra, hogy Liezen-Mayert a legelőkelőbb festők sorába emelje. ''[[Mária Terézia]] királyasszony egy szegény beteg nő gyermekét szoptatja'' volt tárgya az új képnek, amely szabad ég alatt mutatja be a fiatal és bájos királyasszonyt. E kép sikere után elhalmozták megrendelésekkel; egymás után festette a müncheni népszínház függönyét s a Stiglicz báró palotájában látható vadász-jelenetet, amely, mint dekoratív munka, a [[németalföld]]i stílus legszerencsésebb újabb termékei közé tartozik. E nagyobb alkotások közben arra is talált időt, hogy arcképeket fessen s 1870-ben a magyar király képmásának elkészítésére is őt hívták meg Bécsbe. 1872-ben egy [[amerika]]i nővel kötött házasságot. Ebben az időszakban ismét nagyobb kompozíciókkal foglalkozott. Templomból kilépő Margitja, Imogen és Jachimója, s Erzsébet, Anglia királynéja, amint [[Stuart Mária]] [[halálbüntetés|halálos ítélet]]ét aláírja, az új korszaknak első termékei. 1876-ban nagy sikert aratott Münchenben a Faust-ciklusával. A Faust-kartonok után [[Schiller]] Harangjához készített rajzokkal keltett feltűnést az 1878. évi müncheni egyetemes kiállításon. Ezek terelték feléje a [[württemberg]]i kormány érdeklődését és szerezték meg számára az igazgatói állást a [[düsseldorf]]i képzőművészeti akadémiánál. Düsseldorfi tartózkodásának legértékesebb terméke ''Magyarországi Szent Erzsébet'' című nagyobb méretű festménye, melyet a magyar képzőművészeti társulat rendelt meg nála a múzeum modern gyűjteménye számára. Liezen-Mayer nem tudta feledni Münchent, első diadalainak színhelyét, és már 1882-ben visszaköltözött a bajor fővárosba, ahol a festészeti akadémia tanára volt. Liezen-Mayer Stuttgartban és Münchenben több magyar festőnek (pl. [[Kelety Gusztáv]]nak), valamint német festőnek (pl. [[Gebhard Fugel]], [[Michael Zeno Diemer]], [[Otto Greiner]], [[Max Bernuth]]) is a mestere volt.