„Magyarországi Jolán aragóniai királyné” változatai közötti eltérés

a
sablon, forma
a (forma)
a (sablon, forma)
Árpád-házi '''Jolán aragóniai királyné''', született '''Jolánta magyar királyi hercegnő''' ({{ny-la|Jolans Regina ex Pannonia}}<ref>Lásd Wertner (1891: 445). oldal</ref>, {{ny-es|Violante de Hungría}}, [[katalán nyelv|katalánul]] ''Violant d'Hongria'', [[aragóniai nyelv]]en ''reina Biolant d’Aragón / Violant d’Hongría''; [[Esztergom]], [[1219]] – [[Huesca]], [[1251]]. [[október 9.]]) magyar királyi hercegnő, házassága révén [[Aragónia]]–[[Katalónia]] királynéja és Montpellier úrnője. A korabeli forrásokban „Jolench (okiratokban), Hyolens, Jolans, Hioles stb. néven ismeretes.”<ref>Lásd Wertner (1891: 444). oldal</ref>
 
== Élete ==
Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnő [[1219]]-ben jött világra az [[esztergom]]i királyi várban [[II. András magyar király]] (1176–1235) és második felesége, [[Courtenay Jolán magyar királyné|Courtenay Jolán]] konstantinápolyi latin császári hercegnő (1197–1233) egyetlen gyermekeként. Édesanyja francia főnemesi családból származott, ami a [[keresztes háborúk]] révén jelentős befolyásra tett szert, elsősorban a [[Szentföld]]ön.<ref>Bertényi 2009: 138. oldal</ref> Felmenői ás távoli rokonai közé tartoztak a francia királyokat adó [[Capeting-ház|Capetingek]]. Courtenay Jolán halála után a király újranősült, így Jolánta hercegnőnek összesen hat féltestvére volt. A magyar királyleány neve egyaránt előfordult Jolán és Jolánta formában is: az előbbi magyar eredetű, utóbbi ógörög és jelentése „ibolyavirág”.<ref>Soltész 2002: 159. oldal</ref>
[[Fájl:Jaume I Palma.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|I. ''Hódító'' Jakab aragóniai király, a hercegnő férje]]
Jolán hercegnő a magyar királyi udvarban nevelkedett. Édesanyja hatására az udvarban [[provence]]-i trubadúrok és vándorénekesek fordultak meg, akiktől a hercegnő megtanulta a [[latin nyelv]] ebben a korban elterjedt változatát, a romance-t.<ref name="soltesz162">Soltész 2002: 162. oldal</ref> A férjhezmenetelt jelentő jövőjéről a keresztény hercegnők gyámjaként [[IX. Gergely pápa]] döntött, elsősorban politikai és dinasztikus szempontokat véve figyelembe. A pápa [[I. Jakab aragóniai király]]t választotta a magyar hercegnő jövendőbelijének, egyes feltételezések szerint azért, mert az így létrejövő magyar–aragóniai szövetség, amely magában foglalta volna a [[Földközi-tenger]] nyugati medencéjét és a délkelet-európai térséget, megfelelő ellenpólust képezhetett volna a [[Német-római Birodalom]]mal szemben.<ref>Soltész 2002: 160. oldal</ref> Az aragóniai uralkodó a pápa határozatakor éppen válófélben volt első feleségétől, [[Kasztíliai Eleonóra aragóniai királyné (1202–1244)|Eleonóra kasztíliai infánsnőtől]]. A kasztíliai hercegnő egyetlen fiúgyermekkel ajándékozta meg férjét, utána kolostorba vonult. A pápa közeli vérrokonság ürügyén felbontotta az első házasságot, az aragóniai király nagyvonalúan kárpótolta volt feleségét.<ref name="soltesz161">Soltész 2002: 161. oldal</ref> Az aragóniai király és a magyar királyi hercegnő eljegyzését [[1234]]-ben kötötték meg képviselők útján; a jegyesek egészen az esküvőig nem találkoztak egymással személyesen.
 
Jolán hercegnő a magyar királyi udvarban nevelkedett. Édesanyja hatására az udvarban [[provence]]-i trubadúrok és vándorénekesek fordultak meg, akiktől a hercegnő megtanulta a [[latin nyelv]] ebben a korban elterjedt változatát, a romance-t.<ref name="soltesz162">Soltész 2002: 162. oldal</ref> A férjhezmenetelt jelentő jövőjéről a keresztény hercegnők gyámjaként [[IX. Gergely pápa]] döntött, elsősorban politikai és dinasztikus szempontokat véve figyelembe. A pápa [[I. Jakab aragóniai király]]t választotta a magyar hercegnő jövendőbelijének, egyes feltételezések szerint azért, mert az így létrejövő magyar–aragóniai szövetség, amely magában foglalta volna a [[Földközi-tenger]] nyugati medencéjét és a délkelet-európai térséget, megfelelő ellenpólust képezhetett volna a [[Német-római Birodalom]]mal szemben.<ref>Soltész 2002: 160. oldal</ref> Az aragóniai uralkodó a pápa határozatakor éppen válófélben volt első feleségétől, [[Kasztíliai Eleonóra aragóniai királyné (1202–1244)|Eleonóra kasztíliai infánsnőtől]]. A kasztíliai hercegnő egyetlen fiúgyermekkel ajándékozta meg férjét, utána kolostorba vonult. A pápa közeli vérrokonság ürügyén felbontotta az első házasságot, az aragóniai király nagyvonalúan kárpótolta volt feleségét.<ref name="soltesz161">Soltész 2002: 161. oldal</ref> Az aragóniai király és a magyar királyi hercegnő eljegyzését [[1234]]-ben kötötték meg képviselők útján; a jegyesek egészen az esküvőig nem találkoztak egymással személyesen.
[[Fájl:Jaume I Palma.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|I. ''Hódító'' Jakab aragóniai király, a hercegnő férje]]
Jolánta magyar hercegnő több száz fős kísérettel utazott el az esztergomi udvarból, ahonnét negyvenhat napi járóföldre volt [[Barcelona]], az aragóniai udvar székhelye.<ref name="soltesz161" /> Az esküvőt [[1235]]. [[december 15.|december 15]]-én tartották a barcelonai katedrálisban Bertalan pécsi püspök celebrálásában.<ref>{{hiv-web |url= http://toriblog.blog.hu/2009/09/24/kiralylanyok_messzi_foldrol_aragoniai_magyar_dinasztikus_kapcsolatok_2_resz |cím= „Királylányok messzi földről” aragóniai–magyar dinasztikus kapcsolatok 2. rész |elérés= 2010-06-15 |dátum= 2009-09-24 |formátum= HTML |munka= Történelem mindenkinek |idézet= Az 1235 szeptember 8-ai esküvőt a burgundiai származású Bertalan, pécsi püspök celebrálta, Barcelonában. }}</ref> II. András magyar király – akárcsak valamennyi leányának – egy drágakövekkel kirakott fejéket küldött nászajándékba.<ref name="soltesz162" /> Az aragóniai uralkodó nem maradt hűséges feleségéhez, több nemesasszonnyal is viszonyt létesített; ennek ellenére a király és Jolánta hercegnő viszonya a korabeli leírások alapján nem volt boldogtalan. A házasságból összesen tíz gyermek született:
 
== Források és felhasznált irodalom ==
*[[Wertner Mór]]:{{cite Jolán,book II.|last= AndrásWertner király|first= ifjabbMór leánya,|authorlink= In:Wertner W.Mór M.:|title= ''A középkori délszláv uralkodók genealogiai története'', Temesvár,|origyear= nyomtatott1891 a|publisher= Csanád-Egyházmegyei Könyvsajtón,Könyvsajtó |location= Temesvár |pages= p. 444–446 |chapter= Jolán, 1891II. András király ifjabb leánya }}
* {{Forrásjelzés-Pallas |szócikk= Jolán |url={{MEK|00000/00060/html/053/pc005356.html#7}} |elérés ideje= 2010-06-17 }}
*Jolán, In Gerõ Lajos (szerk.): ''[[A Pallas nagy lexikona]]'', Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893–1897. (MEK) URL: Lásd külső hivatkozások
* Soltész 2002: {{cite book |last= Soltész |first= István |editor= Gáspár Zsuzsa |title= Árpád-házi királylányok Európában – Győztes és bukott csillagok |edition= 1. kiadás |year= 2002 |publisher= Gabo Kiadó |id= ISBN 963-9237-90-6 |pages= p. 159–166 |chapter= Jolánta – egy sikeres élet }}
* Bertényi 2009: {{cite book |last= Bertényi |first= Iván |editor= Karádi Ilona |title= Az Árpád-ház királyai – Nemzeti dinasztiánk három évszázada |edition= 1. kiadás |year= 2009 |publisher= Officina Kiadó |location= Budapest |id= ISBN 978-963-9705-63-0 |pages= p. 136–146 |chapter= Imre és András királysága }}
{{commonskat|Violant of Hungary}}
* [{{MEK|00900/00940/html/img/nagy/4202.jpg}} Hóman–Szekfű: Az Árpád-ház családfája]
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/053/pc005356.html#7 Gerő Lajos (szerk.): ''[[A Pallas nagy lexikona/Jolán]]'', Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893–1897. (MEK)] – 2010. június 16.
* [http://www.grec.net/cgibin/dificil.pgm?USUARI=&SESSIO=&PGMORI=E&NDCHEC=0071268 Árpád-házi Jolánta aragóniai királyné rövid életrajza] {{en}} – 2010. június 16.
* [http://www.vallbona.com/index.phtml?idioma=cat A Santa María de Vallbona kolostor] {{en}}, {{sp}} – 2010. június 16.