Főmenü megnyitása

Módosítások

Sárközy Sándor (vértanú)|Sárközy Sándor
[[Kép:Peter Giron.jpg|bélyegkép|140px|balra|]]
Saját közlése szerint [[1848]] előtt a [[Porosz Királyság|porosz]] hadsereg tisztje volt. [[1848]]-ban egy [[bécs]]i fegyvergyárban munkavezetőként dolgozott és részt vett a márciusi, majd az októberi bécsi forradalomban is. Az októberi bécsi harcokban százados és egy zászlóalj parancsnoka volt. Bécs eleste után Magyarországra menekült és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. [[Kossuth Lajos]] megbízta egy osztrák és német menekültekből szervezendő légió felállításával. A [[Téli hadjárat (1848–49)|téli hadjárat]] előtt alakulatával csatlakozott [[Görgei Artúr]] feldunai hadseregéhez. A [[december 28.|december 28-a]]i [[bábolnai ütközet]]ben megsebesült.
[[Kép:48-asok.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Csernyus Emmánuel]], [[Szacsvay Imre (politikus)|Szacsvay Imre]], [[Karol Gustaw D'Abancourt de Franqueville]], Peter Giron, [[Streith Miklós]], [[Kolosy György]], [[Noszlopy Gáspár]], [[Jubál Károly]], [[Sárközy Sándor (vértanú)|Sárközy Sándor]] az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] és a [[Makk-féle összeesküvés]] kilenc vértanújának közös sírja a [[Kerepesi temető]]ben.]]
 
[[1849]] januárjától [[Nagyvárad]]on, majd a főváros felszabadítása után [[Pest]]en tevékenykedett. Ez idő alatt megszervezte a német légió 2. és 3. zászlóalját. A zászlóaljak legénysége elsősorban magyarországi német nemzetiségűekből állt. 1849 júniusában alakulatát önkényesen elhagyta, ezért Görgei hadbírósági eljárást kezdeményezett ellene. [[július 23.|Július 23-án]] lemondott rangjáról. A fegyelmi problémák miatt végül feloszlatott német légió magyarországi németekből álló zászlóaljaiból alakult a 126. honvédzászlóalj.
209 698

szerkesztés