„Gegő Elek” változatai közötti eltérés

15 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
a
→‎Élete: Zöld-kék link
a (Zöld-kék link)
a (→‎Élete: Zöld-kék link)
==Élete==
Földműves családban született, apja Gegő József, anyja Balázs Zsuzsanna.
A [[csíksomlyó]]i iskolaévek után 1826-ban a [[Pozsony vármegye|Pozsony megye]]i [[Malacka (várostelepülés)|Malackán]] lépett a ferencesek közé. Filozófiai és teológiai tanulmányait [[Székesfehérvár]]on, [[Nagyszombat]]ban és [[Pozsony]]ban végezte.
1829-ben szentelték pappá, 1831-ben Pozsonyban kezdte szónoki működését. [[Czuczor Gergely]] barátjaként és [[Széchenyi István]] híveként nyomon követte az országban zajló változásokat. Az 1832–36-os országgyűlés ideje alatt már [[Pest]]en működött. Hazafias szónoklatai miatt hírnevet szerzett, többször megintették, kiadott munkáit [[cenzúra|cenzúrázták]]. Matematikai, földrajzi munkákat fordított magyarra, melyből sajnos kevés maradt fenn.
1833-ban a pesti angolkisasszonyok intézetében kezdett magyar nyelvet illetve magyar nyelven oktatni, és 1836-ig, moldvai útjáig ott is maradt.
Szombathelyen főleg történelmi tárgyú írásai jelentek meg, valamint elkezdett törökül tanulni egy később tervezett úthoz.
 
1844-ben kilépett a ferences rendből, és veszprémi egyházmegyés pap lett. Zichy Félix (Bódog) gróf udvari káplánjaként [[torokgyíkDiftéria|torokgyíkban]]ban halt meg.
 
==Munkái==