„Élettan” változatai közötti eltérés

===Helye a természettudományokban===

Alapvetően fontos megjegyezni, hogy a természet egységes, tudományterületek szerinti felosztása az mindig mesterséges és erőltetett. Nem is lehet egyértelmű vonalat húzni, hogy meddig tart az egyik tudomány, és hol kezdődik a másik, ennek megfelelően minden tudósnak van egy saját elképzelése arról, hogy mit takar a saját szakterülete. Azzal a túlegyszerűsített megállapítással azonban mindenki egyetért, hogy az élettan az '''''élő szervezetek működését''''' vizsgálja, szemben a felépítést vizsgáló úgynevezett leíró tudományokkal, mint az [[anatómia]] vagy a [[patológia]].

 

===Vizsgáló módszerei===

Az élettan alapvetően a kísérletezésre épülő empirikus tudomány. A fiziológus kísérletek során tudatosan vagy véletlenül változtat meg körülményeket és a kapott eredményekből próbál meg következtetni az élő szervezet működéseire.

 

===Az élettan felosztása===

Minden élőlénynek beleértve a legegyszerűbb [[vírus]]okat, a legnagyobb fákat és a legbonyolultabb [[ember]]t is, megvan a sajátos működése. Ennek megfelelően az élettan felosztható úgy, hogy '''vírus élettan''', '''baktérium élettan''', '''növényélettan''', '''állat élettan''', '''humán élettan''' stb..

 

 

Mindezen túl, bár a hazai gyakorlatban, a világon majdhogy egyedülállóan létezik külön '''kórélettan''', más országokban az élettan (és kis részben a patológia) részét képezi.<ref>Szollár Lajos: Kórélettan (2005, Semmelweis Kiadó)</ref><ref>Robbins Basic Pathology (2007, Elsevier Saunders)</ref>

 

==Források==