„Szerkesztő:Bennó/Címleírás” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
*Szerző
*Cím
*Kiadó neve, megjelenés helye és éve
*Megjelenés helye
*Megjelenés éve
*Kiadó neve
 
Szerkesztői elhatározás kérdése, hogy az egyszerűsített bibliográfiai leírást mely további, a részletes bibliográfiai leírásokban megszokott információkkal egészítjük ki (alcím, közreműködők, ISBN szám, kötetszám, kiadási megjegyzés, keretcím stb.). Ezek körének meghatározásakor fontos szempont lehet, hogy a szükségesnél nagyobb mértékben ne terheljük túl a leírást, de a szükséges és adott esetben jelentőséggel bíró információknak is helyet adjunk (gyakorlatilag elhagyhatatlan az alcím, további fontos információval szolgálhat a keretcím stb.).
A részletes bibliográfiai leírás követelményei:
*Szerző(k)
*Cím és alcím
*TerjedelemÖsszerjedelem (kötetszám)
*Alcím
*Terjedelem (kötetszám)
*Kiadási megjegyzések (kiadásjelzés)
*Közreműködő(k)
*Kiadási megjegyzések (kiadásjelzés)
*Megjelenés helye(i)
*Kiadó neve, megjelenés helye és éve
*Megjelenés éve
*TerjedelemÖsszterjedelem (oldal- és tablószám)
*Kiadó(k) neve
*Sorozatcím és sorozatszám
*Terjedelem (oldal- és tablószám)
*Sorozatcím
*Sorozatszám
 
Wikispecifikus további paraméterek:
 
6. A szigorú könyvészeti iskola szerint a címleírásban a címnegyeden szereplő formában illik a szerzőt feltüntetni, az esetleges kiegészítéseket szögletes zárójelbe téve. Így például orosz szerzőknél gyakori, hogy kereszt- és apai nevük csak kezdőbetűvel szerepel, vagy hogy valaki álnéven alkot, de kiléte ismert. Ilyen esetekben az alábbi megoldások állnak rendelkezésünkre:
**I.[lja] P.[ogarevics] Kropotkin
**Mummery Róbert [= Gárdonyi Géza]
 
7. Nem szokás ugyanakkor – a külföldi könyvkiadási gyakorlatban megszokott – doktori címeket, tudományos fokozatokat a címleírásban megtartani.
 
11. Egyes gyakorlatok szerint (ez tükröződik például az MSZ iránymutatásában is) csupán a szerző(ke)t illeti meg a címleírást bevezető hely, a szerkesztőt, munkaközösséget stb. a közreműködők felsorolására szánt címleírási helyen sorolják fel:
**''A kék szín szerepe az izlandi sagákban.'' Összeáll. ELTE BTK Paramitológiai Szakműhelye.
{{Doboz2/Vége}}
 
 
3. A cím és az alcím közötti kapcsolatot jelző írásjel szerkesztői gyakorlatonként eltérő, két alapvető iskola különböztethető meg e tekintetben:
**A címleírás egyéb funkcionális elemeit is lezáró ponttal különítik el őket egymástól.
**A cím és az alcím közös szerkezeti egységbe tartozását érzékeltetendő alternatív írásjellel (kettősponttal, gondolatjellel) választják el egymástól a két elemet. Utóbbi veszélye, hogy a cím vagy alcím szerves része is lehet a gondolatjel vagy a kettőspont, ami a cím értelmezését megnehezítheti (pl. ''Városom: Budapest: Kultúrhistóriai áttekintés.'' vs. ''Városom: Budapest. Kultúrhistóriai áttekintés.'').
 
4. A címközlést pont zárja le, egyetlen kivételt a mondatszerű leírás képez (lásd ItK).
 
7. A címben szereplő nyilvánvaló sajtóhibák kezelésére szintén két iskola létezik:
**A megengedőbb megközelítés szerint ezek minden külön jelölés nélkül javíthatóak.
**A szigorúbb könyvészeti iskola szerint a betűhíven lejegyzett címelem után szögletes zárójelben felkiáltójelet vagy sic! jelölést helyezünk el.
:::''Gustave Effel [!] művészete''
:::''Eiffel Gusztáv müvészete'' – a cím korabeli helyesírását nem aktualizáljuk.
{{Doboz2/Eleje|3. KÖTETSZÁM|yellow|collapsed=no}}
1. A kötetszámnak – mint összterjedelmi adatnak – a címleírásban elfoglalt helyére nézve kétféle elgondolás uralkodik:
**Az egyik iskola a cím részének tekinti a kötetszámot mint olyan információt, amely jellemzően a címoldalon szerepel a szerzőségi és címközlés alatt, ezért a címet követően helyezi el, akár a címmel egy szerkezeti egységben, akár szedésben érzékeltetve a cím és a kötetszám közötti különbséget (lásd AKk), akár külön szerkezeti egységbe foglalva (Gyurgyák).
**A másik iskola a többi összterjedelmi adattal (oldalszám stb.) együtt kezeli, ezért a címleírás végére veti (lásd MSZ, ItK).
 
2. Formátumát nagyban az 1. pont alatti döntés határozza meg. Amennyiben a cím integráns részeként kezeljük, a címmel egyező szedés illeti meg (kurzív), minden más esetben antikva.
 
6. Azokban az esetekben, amikor egy többkötetes mű alcíme kötetenként változik, a kötetszám jelölése a címközlés elengedhetetlen része, jelölésmódja és szedése a fentieknek megfelelően ez esetben is változatos lehet:
**''Napóleon élete VIII.: Szent Ilona szigetén.''
**''Napóleon élete.'' 8. köt. ''Szent Ilona szigetén.'' stb.
Ugyancsak ismert az analitikus megoldás ezekre az esetekre (és bármely olyan esetre, amikor a címleírás bármely eleme – közreműködő, kiadó, évszám stb. – kötetenként változó):
**''Napóleon élete.'' Főszerk. Kassai Huba. Gondolat–Magvető, Budapest, 1984–1988.
***7. köt. ''A száz nap.'' Szerk. Kassai Huba. Gondolat, Budapest, 1987.
***8. köt. ''Szent Ilona szigetén.'' Szerk. Forray Mátyás. Magvető, Budapest, 1988.
{{Doboz2/Vége}}
 
----------------------------------
 
{{Doboz2/Eleje|4. KIADÁSJELZÉSKÖZREMŰKÖDŐK|yellow|collapsed=no}}
{{Doboz2/Vége}}
 
----------------------------------
 
{{Doboz2/Eleje|5. KÖZREMŰKÖDŐK|yellow|collapsed=no}}
1. A közreműködők felsorolása az esetek döntő többségében a cím és a kiadási adatok között található. Egyes szerkesztők gyakorlatában, gyűjteményes kötetek esetében bizonyos tekintetben rendhagyó a főszerkesztő(k) vagy szerkesztő(k) kezelése, amennyiben ezek a szerző helyére, azaz a címleírás elejére kerülhetnek a szükséges jelölésekkel (főszerk., szerk.). Ha azonban van a könyvnek szerzője, a szerkesztők, szöveggondozók stb. ugyanabban a szerkesztői gyakorlatban már a közreműködők felsorolásában kapnak helyet. Lásd ehhez a fenti 1/9–10. pontot.
 
2. A szerzőségi közlésre vonatkozó követelmények itt is meghatározóak: az eredeti névforma és névsorrend követése stb.
 
3. A közreműködői minőség általában rövidített formában (főszerk., szerk., összeáll., uszó, ill., ford. stb.) vezeti be a közreműködő nevét, s pusztán egy szóköz választja el a névtől.
 
4. A közreműködői minőség jelölésekor a címnegyedíven található információk átvétele elvárható, azaz ha ''sajtó alá rendezte'' szerepel a könyvben, nem illik ''szerk.'' jelölést alkalmazni a címleírásban sem. Ez a szempont természetesen az ésszerűség határain belül alkalmazandó, azaz például ha a címnegyedben ''magyarra ültette'' megjegyzéssel szerepel a fordító neve, használható a ''ford.'' jelölés.
{{Doboz2/Eleje|Vita:Közreműködők {{szerk|Szerkesztő:Pasztilla/Címleírás/Közreműködők}} |lightgreen;}}
{{/Közreműködők}}
{{Doboz2/Vége}}
 
----------------------------------
 
{{Doboz2/Eleje|5. KÖZREMŰKÖDŐKKIADÁSJELZÉS|yellow|collapsed=no}}
1. Ahol jelölik a kiadásra vonatkozó megjegyzéseket, ott általában a kiadási adatokat (kiadó, megjelenés helye és éve) bevezető, azokat közvetlenül megelőző elem.
 
2. Ismert olyan címleírási megoldás, amelyben a kiadásjelzésre vonatkozó adatokat a kiadás évével együtt kezelik, felső indexbe téve a kiadásszámot: 1973<sup>2</sup> (= második kiadás), 1984<sup>R</sup> (= reprint) stb. Ebben az esetben nem jelzik a kiadás minőségét (javított, bővített, átdolgozott stb.).
 
3. Általános gyakorlat, hogy a ''reprint'' kivételével a kiadásjelzés valamennyi elemét rövidítik (jav., bőv., átd., röv.), illetve számmal váltják ki, azaz a kötetben ''Harmadik, átdolgozott kiadás'' a címleírásban ''3., átd. kiad.'' lesz.
 
4. A copyrightoldalon közölt kiadási megjegyzés leképezése az irányadó, azaz ha ''bővített kiadás'' szerepel ott, az nem egyszerűsíthető ''jav. kiad.'' formára. Ugyanakkor a változatlan utánnyomás jelölése a címleírásból elmaradhat, azaz ''Második, változatlan kiadás'' leképezése egyszerűen ''2. kiad.''
 
5. Idegen nyelvű könyvek esetében az adott nyelv szabályai és rövidítései szerint kell eljárnunk, azaz ''2nd rev. ed.'', és nem ''2., jav. kiad.'' az elvárható jelölés.
{{Doboz2/Vége}}
 
{{Doboz2/Eleje|Vita:Kiadásjelzés {{szerk|Szerkesztő:Pasztilla/Címleírás/Kiadásjelzés}} |lightgreen;}}
{{/Kiadásjelzés}}
{{Doboz2/Vége}}