„Cillei Ulrik” változatai közötti eltérés

[[Fájl:VLaszlo2.jpg|bélyegkép|400px|V. László és Cillei Ulrik, [[Székely Bertalan]] festménye, 1870.]]

'''Cillei Ulrik gróf''' (kb. [[1406]]. – [[1456]]. [[november 9.]]) magyar főúr.

Apja a [[Sárkány Lovagrend]] egyik alapítótagja [[Cillei Frigyes]], anyja Erzsébet, [[Frangepán István]] leánya volt. 1432 körül feleségül vette [[Brankovics György]] szerb despotazsarnok leányát, Katalint, akitől két fia és egy lánya, [[Cillei Erzsébet]] született, de egyik gyermekük sem élte túl szüleit.

[[Albert magyar király|Albert király]] alatt cseh helytartó volt. Albert halálaHalála után Cillei az özvegy [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]] pártjára állott, aki az ő tanácsára oroztatta el a Szent Koronát. Amikor Erzsébet fiát, [[V. László magyar király|V. László]]t királlyá koronázták, Cillei tartotta a csecsemő feje fölé a koronát. A bekövetkezett polgárharcban Erzsébet pártján küzdött, a kőszegi békében [[I. Ulászló magyar király|Ulászlóhoz]] pártolt, majd a bécsújhelyi békekötés során [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyes császár]] pártjára állt.

1443-ban igényt tartott a [[II. Tvrtko bosnyák király]] halálakor megüresedett trónra, de nem sikerült elnyernie, főleg [[Hunyadi János]] miatt, aki nem akarta a hatalmas urat a szomszédos trónon látni. Ezzel kezdődött Cillei gyűlölete a [[Hunyadi-ház]] irányában. 1452-ben átvette az [[V. László magyar király|V. László]] király fölöttifeletti gyámságot. A Hunyadiak elleni fondorlatait a többszörös és ünnepélyes kibékülésük dacára is folytatta. 1456-ban a futtaki országgyűlésen az ország helytartójává választották, ekkor ismét kibékült a Hunyadiakkal, de titokban továbbra is ellenük dolgozott. Az országgyűlés után a királlyal [[Belgrád|Nándorfehérvár]]ra indult, ahol [[Hunyadi László]] barátai megölték. Vele kihalt a Cillei család.

[[A Pallas Nagy Lexikona]]