„Helyiérdekű vasút” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VT (vitalap | szerkesztései) |
VT (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
A '''helyiérdekű vasút''' (röviden '''HÉV''') francia eredetű kifejezés; olyan [[vasút|vasutat]] jelöl, amelynek megépítéséhez egy térség, régió érdeke, s nem országos érdek fűződik. A magyar „HÉV” szó eredetileg az [[1880]] után alakult helyiérdekű vasúttársaságok állandó rövidítése volt.
Magyarországon a "helyi érdekü vasutakról" szóló [http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5922 1880. évi XXXI. törvénycikk] alapján kezdődött meg kiépítésük.
A helyiérdekű vasutak olyan területeken épültek ki, amelyeket a távolsági összeköttetést megvalósító fővonalak elkerültek, azonban a helyi igények kiszolgálása céljából megérte a vasútépítés. A [[vasúti mellékvonal]]ak hálózata alapvetően helyiérdekű vasútként épült ki. A helyiérdekű vasutak önálló, koncessziós jellegű részvénytársasági formában épültek, de üzemeltetésüket általában más megbízott vasúttársaság, legtöbbször a [[Magyar Államvasutak Zrt.|Magyar Államvasutak]] végezte. A koncesszió lejárta után a helyiérdekű vasút tulajdonjoga a magyar államra szállt volna, de többnyire anyagi nehézségek miatt az államosítás már korábban bekövetkezett. Az államosítás első hulláma a 1930 körülre tehető, amikor a [[nagy gazdasági világválság]] csapását már nem tudták kiheverni a már Trianont és annak gazdasági hatásait is megszenvedő társaságok. A megmaradt vasutakat 1945 után államosították, napjainkra jogilag önálló egyedül a [[Fertővidéki Helyiérdekű Vasút]] Részvénytársaság maradt.
|