„Ontológia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: new:अन्टोलोजी |
a Bot: következő módosítása: ar:علم الوجود; kozmetikai változtatások |
||
1. sor:
[[
Az '''ontológia''', más néven '''léttan''', '''lételmélet''', '''létfilozófia''' vagy ''általános [[metafizika]]'', az a [[filozófia]]i tudomány, amely a léttel mint létezők alapjával foglalkozik, azaz elsősorban nem [[a létező]]ről, hanem a létről szóló tudomány. Az „ontológia” kifejezés a [[görög nyelv|görög]] ''on'' (létezés/lét) és a ''logos'' (tudomány) szavak összekapcsolásából származik.
8. sor:
Az abszolút [[monizmus]]t valló Parmenidész ennek az ellenkezőjét állította: szerinte a változás csak látszat. Parmenidésznek tulajdonítsuk az első konkrétan a létezésről szóló magyarázatot is. Ez a következő: „gondolkozni ugyanaz mint létezni”.
[[Platón]] (Kr. e. 347) az érzéki világot csupán látszanak tartotta, a valódi létezők az érzékelhető világon túl az ideák világában találhatók. A földi dolgok ezen ideák világából részesednek tökéletlen és változó formában. Platón tanítványa [[Arisztotelész]] elvetette tanítója elméletét és a létezőt az anyagi világban jelölte meg. Arisztotelész elmélete [[Empedoklész]]hez (kb. Kr. e. 495 – Kr. e. 435)
== Az ontológia problémái ==
14. sor:
A klasszikus görög filozófia és a metafizika azt a valóság teljességét nevezi létnek, amihez minden hozzátarozik, amennyiben lét illeti meg. Létezőnek nevezzük mindazt, aminek lehatárolt lét-tartományon belül kijár a lét. A létezőnek ezért és annyiban jár ki a lét, amiért és amilyen mértékben részesedik a létből.
==== A lét fogalma ====
Létfogalomnak nevezzük azt a gondolati tartalmat, melynek segítségével a létezőt megjelenítjük. A létfogalom teszi lehetővé, hogy egyáltalán létezőről beszéljünk, vagy gondolkozzunk. Mivel a létfogalom a mindent átfogó valóság valamennyi tárgyát magába foglalja, ebből az következik, hogy a létfogalomnál nincs általánosabb fogalom. Mivel a létfogalom a tárgyi dolgok valóságtartományának valamennyi különbözőségét magában foglalja, és egyben felül is múlja ([[latin nyelv|latinul]]: transcendere), ezért azt mondjuk, hogy ''a létfogalom transzcendens''.
23. sor:
A szellemi megismerő képességgel rendelkező véges létezők a megismerés tevékenységében először a tárgyra irányulnak, majd annak a lényegét megragadva ''önmagukhoz'' térnek vissza. A visszatérés fázisai a következők:
# Az alany önmagából kilépve a világ fele fordul, itt megismer valami mást, valami olyant, ami tőle különbözik. Ezt nevezzük'' külsővéválás''nak.
# A következő lépés a ''kezdődő visszatérés''. Az alany a tárgy mellett felismeri, hogy ő most megismer.
# Végül a ''teljes visszatérés'' következik be. Itt az ész rádöbben saját aktusának a megismert dolgokhoz való viszonyára. Az alany megismeri, hogy az ész természetéhez hozzátartozik a tárgyi dolgokhoz való igazodás. Ebben a fázisban az ész lehetőséget nyújt arra, hogy a létező úgy mutassa meg magát, ahogyan létezik. Ez az ész az, ami „engedni hagyja létezni a létezőt”. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az ész a végtelenre irányul, azaz képes túllépni a részleges összefüggéseken. Az a látóhatár, amelyhez a tökéletes visszatérés segítségével az ész utat nyit: ''a lét egyetemes horizontja''.
== Ismertebb ontológusok ==
72. sor:
== Lásd még ==
* [[Ontológiai istenérv]]
* [[Az élet értelme]]
* [[Metafizika]]
== Forrás ==
* [[Bolberitz Pál]]: Filozófiai kozmológia. Budapest, 1991.
== Külső hivatkozások ==
* [http://ontologia.lap.hu/ Ontológia.lap.hu - linkgyűjtemény]
* [http://www.formalontology.it Ontology: A Resource Guide for Philosophers]
90. sor:
[[en:Ontology]]
[[af:Ontologie]]
[[ar:
[[ast:Ontoloxía]]
[[az:Ontologiya]]
| |||