„Szécsénykút” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
|||
36. sor:
'''Szécsénykút''' ([[1887]]-ig ''Petancz'', {{ny-sl|Petanjci}}) [[falu]] [[Szlovénia|Szlovéniában]], [[Muravidék]]en, [[Pomurska]] régióban. Közigazgatásilag [[Csendlak]]hoz tartozik.
== Fekvése ==
[[Muraszombat]]tól 8
== Története ==
A települést [[1229]]-ben ''"Pethenegh"'' alakban említik először. Ekkor vásárol itt egy nagyobb területet a Pethenye nembeli Lodomérfia Jaroszló és Luchanfia Miklóstól a Nádasd nembeli Petan comes, királyi szerviens a Nádasdy család őse.
A falu ősi neve eredetileg talán Pecsenyéd lehetett, mely a tapasztalat szerint egykori besenyő határőrzőkre utal. A név a későbbiekben első birtokosának neve alapján alakult át, így a későbbiekben ''"Pethenye"'' (1234), ''"Pethenyed"'' (1238), ''"Petened"'' (1265), ''"Peteunych, Petanicz"'' (1348), ''"Felsepethenich, Kezepsewpethenich, Alsopethenich"'' (1414), ''"Pethancz"'' (1472), ''"Felsew-, Kezepsew-, Also-Pethanycz"'' (1504) alakban szerepel a korabeli forrásokban.
[[1347]]-ben a Nádasd nemzetség Darabos-ágához tartozó János megjáratja Petánc határait, ekkor a települést „Poss. Peteninch” néven említik. A falu [[1348]]-as határjárásához a Gutkeled nembeli Amadéfi János és Amadé, Felsőlendva urai kiküldik várnagyukat, hogy érdekeiket ott képviselje.
Az [[1364]] karácsonyán kelt királyi oklevéllel jóvá hagyott egyezség szerint Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Gutkeled nembeli Amadéfi János birtokát. Az [[1366]]-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu ''Petenincz'' néven szerepel. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak.
Vályi András szerint ''" PETÁNCZ. Tót falu Vas Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Tisinához közel, mellynek filiája, határja a’ természetnek szép javaival megáldatott, első osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Fényes Elek szerint ''" Petancz, vindus falu, Vas vmegyében, a felső-lendvai uradalomban, közel a Murához, 416 kath. lak., kath. fiókegyházzal, népes bucsukkal."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
57. sor:
[[1910]]-ben 545, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Muraszombati járás]]ához tartozott, [[1919]]-ben átmenetileg a [[de facto]] [[Vendvidéki Köztársaság|Mura Köztársaság]] része lett. Még ebben az évben a [[Szerb–Horvát–Szlovén Állam|Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz]] csatolták, ami [[1929]]-től [[Jugoszlávia]] nevet vette fel. [[1921]]-ben az első délszláv népszámlálás során 556 szlovén és 1 német lakott a településen, közülük 546 katolikus és 11 evangélikus. [[1931]]-ben 633 lakosa volt. [[1941]]-ben átmeneti időre ismét [[Magyarország]]hoz tartozott, [[1945]] után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. [[1961]]-ben 728-an, [[1971]]-ben 775-en éltek itt. [[1991]] óta a független Szlovénia része. [[2002]]-ben 676 lakosa volt.
== Nevezetességei ==
* Történeti és régészeti adatok alapján Szécsénykúton már 1229-ben állt egy vizivár, melynek első írásos említése a [[16. század]]ban történt. A Muraszombati Városi Múzeumban több itt talált lelet, cserép- és üvegtöredékek, kályhacsempe töredék, vaskés található, melyek az 1490 és 1550 közötti időszakra datálhatók. A vár pusztulásának ideje ismeretlen. Mára csak egy 85-ször 75 méter nagyságú sánc maradványa látható a helyén.
* A faluban ásványvízforrás és fürdő van. Gyógyvizét [[1882]]-ben vegyelemezték először, ivókúrára használják.
[[Fájl:SLO-Petanjci2.JPG|250px|bélyegkép|jobbra|A Mura Szécsénykútnál]]
== Híres emberek ==
Itt élt [[1598]]-ban egy rövid ideig az [[ellenreformáció]] elől [[Graz]]ból ide menekülő fiatal [[Johannes Kepler]], korának legnagyobb csillagásza, fizikusa és matematikusa (ekkor a [[graz]]i [[evangélikus|lutheránus]] gimnázium tanára).
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.tisina.si/sl/default.asp Csendlak hivatalos oldala]
* [http://www.geopedia.si/#T13_L410_F10116503_s14_b4_vF Szécsénykút Szlovénia térképén]
* [http://rkd.situla.org/ Szlovénia kulturális emlékei]
== Irodalom ==
* Ivan Zelko: Historična Topografija Slovenije I, Prekmurje do leta 1500, Murska Sobota, 1982.
* Atlas: Slovenije. Ljubljana, 1985.
* Jože Sraka: Prekmurci in Prekmurje. Chicago, 1984.
* Matija Slavič: Naše Prekmurje, Murska Sobota, 1999. ISBN 86-7195-316-5
* Ivan Zelko: Zgodovina Prekmurja, Murska Sobota, 1996. ISBN 86-7195-203-7
* Bajzik Zsolt: A petánci ásványvízforrás története 1882 és 1945 között.
== Jegyzetek ==
<references/>
{{DEFAULTSORT:Szecsenykut}}
[[Kategória:Muravidék települései|Sze~cse~nyku~t]]
[[de:Petanjci]]▼
[[en:Petanjci]]
▲[[de:Petanjci]]
[[eo:Petanjci]]
[[nl:Petanjci]]
| |||