„Jövevényszó” változatai közötti eltérés

a
Bot: következő hozzáadása: lv:Aizgūts vārds; kozmetikai változtatások
a (→‎Viszonyuk a szókészlet egyéb elemeihez: ződ link javítása, rövidítés kifejtése)
a (Bot: következő hozzáadása: lv:Aizgūts vārds; kozmetikai változtatások)
A '''jövevényszó''' olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott. A szó beilleszkedését rendszerint írásmódja is tükrözi. Az ''asztal'' például a magyarban [[szláv nyelvek|szláv]] jövevényszó, mert valamelyik szomszédos szláv nyelv ''stol'' [sztol] alakjából származik.
 
== Létrejötte, jellege ==
 
Amint a fenti példa is mutatja, a jövevényszavak átvétele gyakran hangváltozásokkal jár együtt: a szláv ''stol'' a magyarban ejtéskönnyítő ''a'' hanggal bővült, és eredeti magánhangzója is nyíltabbra változott (''o'' > ''a''). Ezeket a változásokat gyakran a nyelvek közti hangtani különbségek követelik meg, ha egy hang nem létezik az átvevő nyelvben, vagy nem tűr meg egy bizonyos hangcsoportot. Erről bővebben l. a [[#Nyelvtörténeti jelentőségük|Nyelvtörténeti jelentőségük]] című részt.
A jövevényszavak átvétele leggyakrabban egy új kultúra, új ismeretek, tárgyak, fogalmak átvételével függ össze, például a gazdálkodó életmód felvételével vagy egy új vallás megjelenésével. – Sokszor azonban olyan fogalmakra is megjelennek jövevényszavak, amelyek már léteznek az illető nyelvben, ilyenkor [[szinonímia]] jön létre. Ezek közül megmaradhat mindegyik változat, de az idők folyamán ki is veszhet egyik vagy másik változat. Az utóbbi példája a ''sógor'' szó, amely a meglévő (azonos jelentésű) ''rér'' szót szorította ki a magyarban.
 
== Főbb típusaik a magyarban ==
 
A magyarban a jövevényszavak legfontosabb típusai:
Ezek közül legnagyobb arányú a szláv, e mellett a török, a német és a latin is kiemelkedő, de számottevő az iráni, az újlatin és (a XX. században) az angol is.
 
== Viszonyuk a szókészlet egyéb elemeihez ==
 
A jövevényszavakat a [[Szókincs|szókészlet]] alábbi rétegeitől kell megkülönböztetni: az ősi (alapnyelvi eredetű) szavaktól, a belső keletkezésű szavaktól, a [[tükörszó|tükörszavaktól]], az [[idegen szó|idegen szavaktól]], a [[vándorszó|vándorszavaktól]] és a [[nemzetközi szó|nemzetközi szavaktól]], bár a két utóbbit néha a jövevényszó alá sorolják. Ezek közül leginkább az idegen szavaktól való megkülönböztetés okozhat gondot. Erről bővebben lásd a [[#Helyesírási vonatkozások|Helyesírás]] című részt.
Nem tekintjük viszont jövevényszókat azokat a szavakat, amelyek noha más nyelvből erednek, az átvétel még az átvevő nyelv önállósulása előtt történt. Az ''arany'' szó eredetije például iráni nyelvekből került a finnugor alapnyelvbe, még jóval a magyar nyelv önállósulása előtt, ezért az ősi (alapnyelvi) szavaink közt tartjuk számon.
 
== Nyelvtörténeti jelentőségük ==
 
A jövevényszavak gyakran fontos információkkal szolgálnak az átadó és az átvevő nyelv átvételkori állapotáról egyaránt. Az átvevő nyelvekről úgy, hogy egy új szó csak olyan alakban kerülhet be egy nyelvbe, amit az adott nyelv adott időszakában a hangállománya megenged. Ha tehát tudjuk egy átvétel időpontját, és egy bizonyos hangcserét tapasztalunk a szóban, abból arra következtethetünk, hogy az átvevő nyelv abban a korban nem rendelkezett a lecserélt hanggal. (Ez elsősorban akkor lehet döntő, ha rendszeresen ugyanazokkal a hanghelyettesítésekkel találkozunk egy bizonyos korban.)
* Ennek példája a magyar ''gomba'' szó, ami a környező szláv nyelvek mai formájában nazális hang nélkül fordul elő ''(goba, guba, huba)''. A magyar alak tanúsítja egyfelől, hogy korábban több szláv nyelvben is volt nazális magánhangzó (mint még ma is a [[lengyel nyelv|lengyelben]]), másfelől azt is elárulja, hogy ez a szó még a X. század előtt érkezhetett a magyarba, mivel akkor tűntek el a szomszédos szláv nyelvekből a nazális magánhangzók. – Másik példa a magyar ''tröszt, dömper'' szavak, amelyek olyan, korábbi átvételek az angolból, amikor még a ''trust, dumper'' szavak ''u''-ját a magyar [ö]-höz közelebbi formában ejtették. A kiejtés időközben az [á] felé változott, úgyhogy ha ezeket a szavakat később vettük volna át, valószínűleg ''trászt''ról és ''dámper''ről beszélnénk.
 
== Az átvételt motiváló tényezők ==
 
A William Labov elméletein alapuló megközelítések elsősorban a presztízzsel és a lexikális hiánnyal magyarázzák az átvételeket. Ezek a megközelítések sok esetben elégtelenek, nem szimulálják elég jól a sokrétű adaptáció szocoilingvisztikai hátterét.
Motivációs tényezők még: stilisztikai változatosságra törekvés (''kvaterka'', ''vinkó'') és az irónia. Átvételek ellen dolgozó tényező: „nyelvi nacionalizmus”
 
== Helyesírási vonatkozások ==
 
Mint feljebb láttuk, a jövevényszók az idegen szavakból jönnek létre. A legtöbb szónál könnyen eldönthető, hol is tartanak ezen az úton, másokról kevésbé. Ennek megítélésében a következők adhatnak támpontot:
* a közismertség, elterjedtség,
* a hangtani beilleszkedés, amelynek érdekében gyakran hangváltozások történnek,
* valamint a [[magyar helyesírás|helyesírás]] (amely maga is az aktuális nyelvállapotot próbálja tükrözni).
 
Az [[OH.]] a következő jegyekkel jellemzi az idegen szavak és a jövevényszavak különbségét (244. o.):
|-
|valign=top|
* viszonylag frissen kerültek a magyarba, így még nem telt el kellő idő a megszokásukhoz;
|valign=top|
* régebben kerültek a magyarba, így volt idő megszokni őket;
|-
|valign=top|
* hangtani tulajdonságaik eltérnek a magyarban megszokottaktól;
|valign=top|
* hangtani tulajdonságaik összhangban vannak a magyarban megszokottakkal (vagy azért, mert már eredendően is ilyen volt a szó, vagy azért, mert bizonyos hangalaki változás után beilleszkedett a magyar nyelv hangtani rendszerébe);
|-
|valign=top|
* valamilyen jellegzetes idegen szóelem található a szóban, rendszerint a szó végén;
|valign=top|
* nem található a szóban jellegzetes idegen szóelem;
|-
|valign=top|
* a szó használata valamely csoport- vagy rétegnyelvre korlátozódik.
|valign=top|
* a szó elterjedt a sztenderdben.
|}
 
 
Lásd még:
* [[Jövevényszavak átírás szerinti listája]]
* [[Idegen tulajdonnévi eredetű, magyar írásmód szerinti írású, köznevesült jövevényszavak listája]]
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=14902 Kitaláció] ([[Nádasdy Ádám]] cikke a képzők kölcsönzéséről, [[MaNcs]], 2007. június 21.)
* Horváth Péter Iván cikkei az idegen szavakról, kölcsönszavakról, jövevényszavakról az e-nyelv.hu-n:
** [http://www.e-nyelv.hu/2009-01-15/horvath-peter-ivan-utanozas-majomszokas/ Utánozás majomszokás] – (Ny)elvi kérdések 2009/02.
** [http://www.e-nyelv.hu/2009-02-15/vorcsesztert-az-osonbol/ Vörcsesztert az Ósönből] – (Ny)elvi kérdések 2009/04.
** [http://www.e-nyelv.hu/2009-07-15/horvath-peter-ivan-a-honositott-idegen/ A honosított idegen] – (Ny)elvi kérdések 2009/14.
 
{{DEFAULTSORT:Jo~vevenyszo}}
 
[[Kategória:Történeti nyelvészet]]
 
[[ko:외래어]]
[[lt:Skolinys]]
[[lv:Aizgūts vārds]]
[[nah:Tlacuīltīllahtōlli]]
[[nds:Lehnwoort]]
157 843

szerkesztés