A '''Ladoga-tó''' egy [[oroszország]]i édesvízű tó [[Karélia|Karéliában]] és a [[Leningrádi terület]]en, [[Szentpétervár]]tól kb. 50 km-re északkeletre.
Területe 17 600 négyzetkilométer,. amelyEz [[Európa]] legnagyobb tava, a [[Föld]] 15 nagy édesvízi tartalékainak egyike. [[Európa]] legnagyobb tava. Körülbelül 210 kilométer hosszú és 130 kilométer széles, mélysége helyenként eléri a 225 métert. A tóbóltóba 32 kisebb folyó ömlik, de vizét csak egyetlen folyó, a [[Néva folyó]] indulvezeti ki,le. viszont
Az mintegyelmúlt 32évtizedekben kisebba folyómezőgazdasági ömlikés bele.az Azipari elmúlttevékenység évtizedekjelentős [[mezőgazdaság]]ánakkörnyezeti éskárokat [[ipar]]ának köszönhetőenokozott, az [[eutrofizáció]] és a vízminőség romlása egyre nagyobb mértékeketméreteket ölt a Ladoga-tónál. Pedig ez az egyedüli otthona a ma már kihalás szélére sodort édesvízi fókaalfajnak, a [[Ladoga gyűrűsfóka|Ladoga gyűrűsfókának]].
A Ladoga-tó észak-nyugatiészaknyugati részén található a [[Valaam-szigetcsoport]].A(''Valaamszkije "Valanszkijeosztrova''), szigetek"mely a Valaam-szigetből és több mint 50 kisebb szigetből áll. A központi szigeten lévő [[Valaam Kolostor-kolostor]] nevű központi településtt a [[14. század]]-ban alapították.A kolostortés [[1715]]-ben [[I. Péter orosz cár|I. Péter]] parancsára újították fel. Évtizedeken át ez volt Oroszország egyik kulturális és vallási központja, melyet a cárok és az orosz egyház egyaránt támogatott.
A [[második világháború]] idején a befagyott tó jegén keresztül látták el a [[Németország|németek]] által körülzárt [[Leningrád]]ot.