„Zenica” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav, tagolás jav
23. sor:
}}
 
'''Zenica''' város [[Bosznia-Hercegovina]] középső részén,. Zenica-doboj kanton székhelye. a Zenica-doboji [[kanton]]ban. Lakosainak száma kb. 145.000. Városi rangját [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] magyar királytól kapta 1244-ben.
 
==Fekvése==
"Zenica* A városa Zenica-Doboj Kanton székhelye, lakosainak száma kb. 145.000. Aa [[Bosna]] folyó völgyében terül el, amely a város közepén keresztül különösen szép kanyarulatot ír le.
== Története ==
Zenica városi része különböző történelmi korokban alakult ki, időrendben a [[neolit]], az [[illír]], a római, a '''Bistua Nuova''' korában. A legjelentősebb régészeti lelet (II-IV. sz.-ból) egy korai keresztény kettős bazilika romjai. A középkorban Bosznia politikai függetlensége szorosan összefonódott Zenicával. A közeli Vranduk város, a bosnyák királyok székhelye volt.
 
AzA ottomántörök uralom ideje alatt (1463-1878) a kereskedelmi útvonal irányának megváltozása határozta meg a város szerepét, így Zenicában számos [[mecset]]et (Ahmed szultán, Osman Celebi, Sejmen, Jalija), érdekes sírhelyeket, [[karavánszeráj]]t stb. építettek.
"Zenica városa Zenica-Doboj Kanton székhelye, lakosainak száma kb. 145.000. A [[Bosna]] folyó völgyében terül el, amely a város közepén keresztül különösen szép kanyarulatot ír le.
Egy 1697-ből származó útleírásban Zenicát a [[Nílus]] Deltájához hasonlították, ahol dinnyék teremnek. Feltételezik, hogy Zenica lakosainak száma a meghatározó bosnyák etnikai csoporttal kb. 2.000 fő volt. A szerbeket és horvátokat a történelmi források a XVIII18. sz.század végén, míg a zsidókat a XIX19. sz.-banszázadban említik. [[Savoyai Jenő]] 1697-es támadását és pusztítását követően a stabilizáció korszaka jött, amelynek során megteremtődtek az adminisztráció, a városiasodás, az üzleti élet és a topográfia feltételei, és létrejött egy városias központ. A 20. század küszöbénelején nagy fellendülés volt tapasztalható."<ref>[http://zegeles.lightport.hu/tart/farticle/12/671/1 Zalaegerszeg: Zenica<!-- Robot generálta cím -->]</ref>
 
Zenica városi része különböző történelmi korokban alakult ki, időrendben a [[neolit]], az [[illír]], a római, a '''Bistua Nuova''' korában. A legjelentősebb régészeti lelet (II-IV. sz.-ból) egy korai keresztény kettős bazilika romjai.
 
A középkorban Bosznia politikai függetlensége szorosan összefonódott Zenicával. A közelben épített Vranduk város, a bosnyák királyok székhelye volt.
 
Az ottomán uralom ideje alatt (1463-1878) a kereskedelmi útvonal irányának megváltozása határozta meg a város szerepét, így Zenicában számos [[mecset]]et (Ahmed szultán, Osman Celebi, Sejmen, Jalija), érdekes sírhelyeket, [[karavánszeráj]]t stb. építettek.
Egy 1697-ből származó útleírásban Zenicát a [[Nílus]] Deltájához hasonlították, ahol dinnyék teremnek. Feltételezik, hogy Zenica lakosainak száma a meghatározó bosnyák etnikai csoporttal kb. 2.000 fő volt. A szerbeket és horvátokat a történelmi források a XVIII. sz. végén, míg a zsidókat a XIX. sz.-ban említik. [[Savoyai Jenő]] 1697-es támadását és pusztítását követően a stabilizáció korszaka jött, amelynek során megteremtődtek az adminisztráció, a városiasodás, az üzleti élet és a topográfia feltételei, és létrejött egy városias központ. A 20. század küszöbén nagy fellendülés volt tapasztalható."<ref>[http://zegeles.lightport.hu/tart/farticle/12/671/1 Zalaegerszeg: Zenica<!-- Robot generálta cím -->]</ref>
 
== Sportélet ==
45 ⟶ 41 sor:
* Itt halt meg [[1891]]-ben [[Tauffer Emil]] börtönügyi szakíró.
 
== Magyar vonatkozásokTestvérvárosai ==
 
Zenica* [[Zalaegerszeg]] testvérvárosa.
 
== Hivatkozások ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Zenica