Wikipédia

„Árapályerőmű” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 775 szerkesztés
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 775 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: tr:Gelgit enerjisi; kozmetikai változtatások
7. sor:
 
== Története ==
Az árapály jelenség energia termelésre való hasznosítása egészen a [[középkor]]ig nyúlik vissza. [[Franciaország]]ban és [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] kis vízi malmokat használtak gabona őrlésre, fa fűrészelésre, amelyek a be- és a kiáramló vizet hasznosították. A [[11. század]]ból Doomsday Book tesz említést egy árapály malomról, amely az angliai [[Port of Dover]] partján állt. Ezután folyamatosan épültek új malmok [[Európa]] nyugati partjainál. Az utóbbi időkben azonban az árapály jelenség elektromos áram termelésére való hasznosítása került előtérbe. Ezt hatalmas duzzasztógátakban lévő [[turbina|turbinák]] segítségével lehet megoldani, illetve a folyótorkolatokba épített gátakkal. Legjelentősebb árapály erőművek a következők: [[bretagne]]i árapály erőmű (Franciaország), annapolis royal-i erőmű ([[Kanada]]). A legnagyobb teljesítményű árapályerőművek [[Dél-Korea|Dél-Koreában]] épültek, a Sihwa-ho-i tavi erőmű 254 [[megawatt|MW]] teljesítményű.
 
== Részei ==
[[Fájl:Gezeitenkraftwerk.png|bélyegkép|Az árapályerőmű működési elve és az áramló víz iránya dagály (fent) és apály (alul) esetén]]
''Gát:'' Jellemzően folyótorkolatokba építik meg, ahol a dagály és az apály vízszint különbségét felhasználva energiát tudjanak előállítani.
15. sor:
''Medencék:'' Dagálykor a gáton átjutó víz tárolására szolgálnak.
 
''Zsilipkapuk:'' Ezek szabályozzák a medencébe, a turbinákhoz, illetve az azokból kiáramló víz mennyiségét. A zsilipeknek is több fajtája létezik, ezek a következők: csapó zsilipkapu, vertikálisan emelkedő zsilipkapu, radiális zsilipkapu.
 
''Vízturbinák elektromos [[generátor]]okkal:'' Kinetikus energiává alakítják a gát két oldala közötti vízszint különbségből fakadó potenciális energiát. Ezután a turbina meghajtja a generátort, ami elektromos [[áram]]ot termel. Különböző fajtái ismeretesek, mint például: hagyma- vagy csőturbina, reverzibilis turbinák. A hagymaturbinánál a generátorok hagyma vagy cső alakú térben vannak elhelyezve. A turbinának horizontális tengelyű propellere van, különböző dőlésszögű lapátokkal. A reverzibilis turbinák dagálykor is energiát termelnek, de ezek már igen bonyolultak és drágák. Az energiatermelése időben sokkal egyenletesebb, de a hatásfoka csökken, hiszen a turbina lapátokat nem lehet mind a két irányhoz ideálisan beállítani.
24. sor:
''Két utas, egy medencés rendszerek:'' Működéséhez nagyobb és drágább turbinák szükségesek, hiszen nem csak az [[apály]]kor a medencéből a tengerbe áramló víz által lehet energiát termelni, hanem a dagálykor a medencébe áramló víz által is. Viszont a dagálykor befelé áramló vízből kevesebb energia nyerhető, hiszen általában egy folyó torkolata van elzárva, és maga a folyó feltorlódik a gát mögött, csökkentve a turbinák gazdaságos üzemeltetésénél oly fontos esésmagasságot.
 
''Összetett medencés rendszerek:'' Ebben az esetben két egyutas medence áll összeköttetésben. A dagály előbb feltölti a magas szintű medencét, majd lezárják a zsilipeket. A magas szintű medencéből a víz az alacsony szintű medencébe áramlik, turbinákon keresztül. Amikor a tengerszint alacsonyabban helyezkedik el, mint az alacsony szintű medence vízszintje, akkor újabb turbinákon át kiengedik a vizet a tengerbe. Ez a folyamat addig megy, amíg az alacsony szintű medence vízszintje meg nem egyezik a [[tenger]] szintjével. Ezután lezárják az alacsony szintű medence zsilipkapuit, hogy megakadályozzák, hogy a dagály feltöltse. Ezzel a módszerrel folyamatosan lehet energiát termelni.
 
== Előnyei ==
* Hosszútávú megoldás, amellyel sok [[Fosszilis tüzelőanyagok|fosszilis energiahordozót]] válthatunk ki.
* A gát nem tud úgy átszakadni, mint egy [[vízerőmű]]nél. Ha például egy [[földrengés]]től összedőlne, akkor is csak olyan árhullám öntené el a partokat, ami dagálykor egyébként is lenne.
 
== Hátrányai ==
* A dagály által mozgatott víz nagyon sok hordalékot szállíthat, ezáltal kevés fény jut be a vízbe, így viszonylag szegényes lehet az élővilág. A gát sok hordalékot megfog, javulhatnak bizonyos – nem feltétlenül kedvelt – (hal)fajok életfeltételei.
* A gát ugyanakkor a folyó hordalékát és a benne levő mérgező anyagokat visszatarthatja a folyótorkolat területén, nehezen tud a természetes öntisztulás segítségével megtisztulni a víz.
* A gáton belüli víz [[só]]tartalma is csökken, amely szintén kihat az élővilágra.
* Bizonyos halfajok naponta mozognak a folyó és a tenger között, ezáltal őket megtizedelik a vízturbinák. Sokszor a hallépcső sem oldja meg ezt a problémát.
* A működési költségek ugyan alacsonyak, de maga a megépítés általában óriási összegeket emészt fel. A kevés magántőke miatt csak a nagyobb, gazdagabb országok vállalkozhatnak a megépíttetésére.
 
== Források ==
* [http://www.sulinet.hu/fizika/arapaly/arapaly.htm Az árapály jelensége a Sulinet oldalán]
* [http://www.alternativenergia.net/arapaly-eromu.html Az árapályerőmű az alternatív energia honlapján]
* [http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Ar-apaly%20energia/Ar-apaly%20energia.html Árapály energia]
 
== Külső hivatkozások ==
{{commonscat|Tidal power}}
* [http://www.panemsuli.hu/index.php?option=com_seyret&task=videodirectlink&Itemid=35&id=70 Árapály erőmű működési elve]
* [http://www.stop.hu/articles/article.php?id=353951 A világ legnagyobb árapály erőműve]
* [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=6229 National Geographic]
 
{{Globális felmelegedés}}
82. sor:
[[sv:Tidvattenkraftverk]]
[[ta:நீர்ப்பெருக்கு ஆற்றல்]]
[[tr:Gelgit enerjisi]]
[[uk:Припливна електростанція]]
[[vi:Năng lượng thủy triều]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Árapályerőmű”