„Prímási Levéltár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4. sor:
==Története==
A középkorban a levéltár helye a Várhegyen volt, az iratok egy része elpusztult [[a középkori Szent Adalbert székesegyház]]at elpusztító tűzben. Az iratanyagot 1543 előtt Nagyszombatra menekítették a török elől. A 18. században a prímási levéltár Pozsonyba költözött, ezzel szemben a főkáptalani levéltár maradt Nagyszombaton. A levéltárakat többször is rendezték: 1608-ban [[Forgách Ferenc]], 1699-ben [[Kollonich Lipót]], 1726-ban [[Esterházy Imre]], 1765-ben pedig [[Barkóczy Ferenc]] megbízásából. A Prímási Levéltár mai rendszerét [[Batthyány József]] prímás rendeletére alakították ki. A levéltár rendszerének kidolgozója a prímás fiatal és tehetséges titkára [[Fuchs Ferenc]], a későbbi egri érsek volt. Az iratoknak általa kidolgozott tematikus kategóriákba történő rendezése tovább fejlődve egészen 1941-ig használatban volt a prímási irodában.
[[Rudnay Sándor]] hercegprímás 1820-ban az érseki székhelyet közel – 280 év elteltével – visszahelyezte Esztergomba. Megindult a különböző intézmények, így a levéltárak költöztetése is. Az iratokat ládákba helyezve [[Pozsony]]ból hajón hozták Esztergomba, ahol valószínűleg az ideiglenes prímási palotában nyertek elhelyezést. A kor színvonalán álló, napjainkban is elfogadható raktárt alakíttatott ki a nagy mecénás, [[Simor János]] bíboros, hercegprímás az 1882-ben átadott [[Prímási palota (Esztergom)|prímási palotában]]. A Prímási Levéltár egy része ma is itt található.<ref>Strigonium Antiquum VII. - A prímási palota története</ref> A [[
''Részletes történetét lásd a [[Esztergomi Főkáptalan Levéltára#A két levéltár története|itt]]!''
| |||