„Tiszavidéki Vasút” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''Tiszavidéki Vasúttársaság''' egy 1856–1880 között létezett [[magyarország]]i vasúttársaság volt.
 
A [[bécs]]i székhelyű társaság működése alatt folyamatosan pénzzavarral küszködött. A vasúttársaság engedélyesei (túlnyomórész magyar [[arisztokráciaMagyar nemesség|arisztokratákfőnemesek]], az [[Andrássy család|Andrássy]], [[Apponyi család|Apponyi]], [[Barkóczy család|Barkóczy]], [[Eszterházy család|Eszterházy]], [[Károlyi család|Károlyi]], [[Wenkheim család|Wenkheim]], [[Zichy család|Zichy]] stb. családok tagjai) 1856-ban engedélyt kaptak egy [[Pest]]től [[Miskolc]]ig, Miskolctól [[Kassa|Kassáig]], Miskolctól [[Tokaj]]on át [[Debrecen]]ig, valamint egy [[Arad]]-[[Püspökladány]] közötti vasútvonal megépítésére. A vasúti engedélyeseknek az állam eladta az államköltségen épülő [[Szolnok]]-Debrecen és Püspökladány-[[Nagyvárad]] közötti vonalakat.
 
A vasúttársaságot az állam rendszeresen kedvezményekkel támogatta. 1858-ban engedélyezték a törzstőke leszállítását és bankkölcsön felvételét. 1859-ben beleegyeztek, hogy anyagi okokból ne építsék meg a Pest-Miskolc közötti vonalat. Annak ellenére, hogy a kiegyezés után a vasúttársaság újabb és újabb pénzügyi kedvezményeket kapott az államtól, 1869-re adósságuk már több mint 5,3 millió [[magyar forint|forint]]ra rúgott.
9. sor:
 
A Tiszavidéki Vasút vonalain 313 műtárgy (átereszek, hidak) épült. A legnagyobb fahidak a [[Tisza|Tiszán]] Szolnokon és Tokajnál, a [[Berettyó]]n [[Mezőtúr]]nál, a [[Körös]]ön [[Gyoma|Gyománál]]. 37 vasútállomást és 17 megállóhelyet létesítettek. A Tiszavidéki Vasút összesen 37 felvételi épületet, 21 fűtőházat, 85 áruraktárt, 64 rakodót, 127 őrházat stb. épített.
A vasúttársaság 92 [[gőzmozdony]]t üzemeltetett.
 
== A vasúttársaság által épített vasútvonalak megnyitási évek szerint ==