„Szerkesztő:Bennó/Címleírás” változatai közötti eltérés

A szerző antikvával, azaz álló betűtípussal szedett neve mindig a címleírást bevezető elem, s kettőspont választja el a mű címétől.

:*Csathó Kálmán: ''Szarvasbőgés.'' Szeged: Lazi. 2006.

E kiemelt, bevezető hely csak a könyv címnegyedívén (a főszöveget megelőző íven) szerzőként beazonosítható személyeket illeti meg. A közreműködőket – legyenek bár főszerkesztők vagy szerkesztői közösségek – még akkor sem, ha a címnegyedíven egyébként szerzőket nem jelölnek (pl. tanulmánykötetek esetében). Ilyenkor szerzőségi közlés nélkül a cím vezeti be a címleírást, a szerkesztőt pedig a közreműködők helyén jelöljük.

A címleírás valamennyi elemére –, így a személynevekre – is érvényes szabály, hogy a címnegyedíven – és nem a borítón vagy a gerincen – jelölt írásmódot kell követnünk mindenféle rövidítés és a mellékjeles betűk módosítása nélkül (''Vojtech Zamarovský,'' és nem ''V. Zamarovský'' vagy ''Vojtech Zamarovsky).'' Ugyanez az igaz a könyvben jelölt névsorrendre, amelyamelynek a könyv nyelve szerinti névsorrendet tükrözikell tükröznie ''(Fügedi Erik,'' de idegen nyelvű könyv esetén ''Erik Fügedi).''