„Manysik” változatai közötti eltérés

53 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
a
a
a (Vogulok lapot átneveztem Manysik névre (az átirányítást felülírva): rárepültem, OA :))
a (a)
[[Fájl:Mansi.jpg|thumb|400px|Három orosz (balról) és két manysi (jobbról) a szverdlovszki területről északra]]
[[Fájl:Map of Russia - Khanty-Mansi Autonomous Okrug (2008-03).svg|thumb|A Hanti-manysi autonom körzet Oroszország térképén]]
A '''vogulokmanysik''' (saját nemzeti nevükön: manysz, mányszi, a zürjéneknél: jögrajak a. m. jögra-nép, a régi orosz évkönyvekben: jugri, a magyar krónikákban: joriani, orosz eredetű régies magyar elnevezéssel: vogulok). Aa magyarság legközelebbi nyelvrokonai, akik mintegy 6000-7000 főnyi számmal (a 40-es években: 6342) Szibéria nyugati részében az Ural hegységből az Ob folyamig, s a Tavda folyótól dél felé a Szigváig, az É. sz. 58-66°, K. h. 76-85° közt, 210 000 km2 területen, keletre és északra a törzsrokon osztjákoktól, nyugatra a zürjénektől, délnyugatra és délre az oroszoktól, délkeletre a tatároktól környezve laknak s hat, egymástól határozottan különváló nyelvjáráson beszélnek. A voguföldi falvak összes száma 247, ebből azonban csak 179 vogul, 14 osztják, 44 faluban eloroszodtak a V., 10-ből pedig kiköltöztek. A falu 2-3. házból áll, a legnagyobb sincs több 7 háznál. Az egész vogul föld lápos, mocsaras erdőségekből (fenyvesekből) áll, iram- és jávorszarvasokkal, medvével, farkassal, különböző szőrméjű rókával (van fekete és fehér), nyuszttal, nyesttel, evettel, hóddal, vidrával, aztán fajddal, császármadárral, sasokkal (a fekete sas neve turrej a. m. turul) stb. Hajdan sokkal nagyobb területet foglatak el, ugy hogy a XVII. sz.-i Jugria (beleszámítva az osztjákok földjét is) 890 000 km2 volt, benne 46 kerített helységgel vagy várossal, melyben több mint 50 fejedelem uralkodott, az előkelők számára pedig abból következtethetünk, hogy egy ízben (1500.) az oroszok ezernél többet ejtettek közülök fogságba, ami a vogul-osztják nép ezen időbeli számát legalább is 80-100 ezernek mutatja. Az 1631-iki [[himlő]] azonban elragadta az élők felét s ezt a csapást nem tudták kiheverni. A mult század vége felé valami 40 000 osztják és 12 000 vogul volt s azóta ez a szám lassan apad, ugy hogy ma a két nép legföljebb 35 000 főből áll.
 
Vallásos világnézetük alapja a természetimádás, legfőbb istenük az ég és föld teremtője, kit Numi Tarém- vagy Tórémnek neveznek, maga az ég. Mellette igen előkelő helyet foglalnak el az "égfiak" (tarem-pîhet) vagy nemzeti hősök szellemei, kik közt legnevezetesebbek a "világ ügyelő" Szarnyu-atér (arany fejedelem), Numi Tarém legkisebb fia, aztán a munkeszi Khant-tarém (had-isten), ezek már bizonyos helyhez vannak kötve, hol egykor székeltek, itt vannak bálványaik 8pupi) is, s ez a hely szent, hol tisztátalan állapotban nem szabad megjelenni, sem füvet leszakítani, sem gallyat letörni, sem vizéből nem szabad inni vagy főzni. Vannak aztán különbözőmföldalatti, vizi, tűzi, hegyi s erdei manók és tündérek, mint a betegség- és halálhozó Khulyaatér, az erdőkre és vadjaira ügyelő Meng. Nevezetesebb mitikus alakok még Kaltés asszony és a főisten rendelkezésének a föld, hegységek, emberek, állatok, életfoglalkozási eszközök megalkotásánál a végrehajtója Elmkhalesz (a lég halandója) stb.