„Szerkesztő:Bennó/Címleírás” változatai közötti eltérés

{{Doboz2/Vége}}
 
{{Doboz2/Eleje|1. SZERZŐ – JAVASLATDESZTILLÁTUM|lightblue|collapsed=no}}
A szerző antikvával, azaz álló betűtípussal szedett neve mindig a címleírást bevezető elem, s kettőspont választja el a mű címétől.
 
----------------------------------
 
{{Doboz2/Eleje|2. CÍM ÉS ALCÍM – LÉTEZŐ GYAKORLATOK|yellow|collapsed=no}}
1. A címleírás elején található, a szerzőségi közlést követő elem. A harvardi típusú hivatkozási rendszer esetében közéjük ékelődik az évszám, ez a gyakorlat a magyar könyvkiadásban csak az utóbbi évtizedben kezd elterjedni.
 
{{Doboz2/Vége}}
 
{{Doboz2/Eleje|2. CÍM ÉS ALCÍM – JAVASLATDESZTILLÁTUM|lightblue|collapsed=no}}
A kurzív, azaz dőlt betűtípussal szedett cím a szerzőségi közlést követő, ponttal lezárt elem.
 
:*Csathó Kálmán: ''Szarvasbőgés.'' Szeged: Lazi. 2006.
 
Ahogy a szerzőségi közlésnél, úgy a cím és az alcím beépítésekor is a címnegyedíven – és nem a borítón vagy a gerincen – közölt címinformáció a mérvadó.
 
A cím rövidítését igyekezzünk elkerülni, noha egyes esetekben nem hibáztatható a hosszadalmas címek szögletes zárójelbe helyezett háromponttal történő lezárása. Amennyiben egy cím valóban háromponttal végződik, azt természetesen nem kell szögletes zárójelbe tennünk.
 
:*''Sodródás helyett…'' Szerk. Szijártó István. Budapest: Százak Tanácsa. 2006.
:*Zay Sámuel: ''Magyar mineralógia, avagy Az ásványokról való tudomány […].'' Komárom: Weber. 1791.
 
Ebben az esetben mindig úgy járjunk el, hogy a közölt címrészlet szemantikailag egységes, lezárt és értelmezhető legyen.
 
:*<s>Zay Sámuel: ''Magyar mineralógia, avagy Az ásványokról való tudomány, melly a’ természet első világának […].'' Komárom: Weber. 1791.</s>
 
A cím közlése betűhív, helyesírása nem aktualizálandó.
 
:*Beythe András: ''Fives könüv: Fiveknek és faknac nevökröl, termezetökröl es hasznokrul […].'' Nymet Vivaratt [= Németújvár]: Manlius ny. 1595.
:*<s>Bródy Sándor: ''A szerelem élettana: Stúdiumok.'' Bécs: Pegazus. 1922.</s>
:*Bródy Sándor: ''A szerelem élet-tana: Studiumok.'' Bécs: Pegazus. 1922.
 
A cím helyesírásának javítása egyedül abban az esetben nem hibáztatható, amennyiben nyomdatechnikai okokra, azaz például stencilezett gépírásos dokumentum esetén a hosszú ''í, ű'' stb. hiányára vezethető vissza a cím írásmódja.
 
:*''Energiatakarékos betakaritási, tartósitási és tárolási müszaki technológiák /1975/.'' Gödöllő: MTA MÉM. 1977.
:*''Energiatakarékos betakarítási, tartósítási és tárolási műszaki technológiák (1975).'' Gödöllő: MTA MÉM. 1977.
 
A könyvben található címközlés nyilvánvaló tévesztéseit, nyomdahibáit szintén javíthatjuk, de az eredeti címközléshez ragaszkodva ezeket a tévesztéseket jelölhetjük szögletes zárójelbe tett felkiáltójellel, de ugyancsak szögletes zárójelbe téve jelölhetjük is az esetleges kiegészítéseket.
 
:*Sisa István: ''Magyarsátgükör [!].'' Budapest: Püski. 2001.
:*Sisa István: ''Magyarságtükör.'' Budapest: Püski. 2001.
:*Fövényi József: ''Cukorbeteség [!] és diéta.'' Budapest: Medicina. 2002.
:*Fövényi József: ''Cukorbete[g]ség és diéta.'' Budapest: Medicina. 2002.
:*Fövényi József: ''Cukorbetegség és diéta.'' Budapest: Medicina. 2002.
 
A címnegyedíven szereplő cím betűhív leképezése nem terjed ki a szedési sajátosságokra, a címoldalon például szinte általános a címek VERZÁL SZEDÉSE, amelynek tükröztetése nem feladata a címleírásnak. Ilyen esetekben a magyar helyesírási szabályok figyelembevételével a cím első eleme és tulajdonnévi értékű tagjai továbbra is nagybetűvel kezdődnek, a cím többi része pedig kisbetűs.
 
Gyakran zavart okoz az idegen nyelvű könyvek esetében a címet alkotó szavak kezdőbetűjének meghatározása, különösen makacsul tartja magát az a nézet, hogy az angol könyvek címének minden elemét nagy kezdőbetűvel írjuk. Az egyes nemzeti – köztük az angolszász – könyvtári szabványok ezzel szemben az adott nyelvi helyesírási szabályokat vagy normákat követik a címleírások esetében is.
 
:*<s>''The Open Form: Essays For Our Time.'' Ed. by Alfred Kazin. New York: Harcourt. 1970.</s>
:*''The open form: Essays for our time.'' Ed. by Alfred Kazin. New York: Harcourt. 1970.
 
A címleírás minden esetben ponttal zárul, kivéve azokat az eseteket, amikor a cím egyéb mondatzáró funkcióval rendelkező írásjellel (kérdő- vagy felkiáltójellel, háromponttal stb.) végződik.
 
:*''Sodródás helyett…'' Szerk. Szijártó István. Budapest: Százak Tanácsa. 2006.
:*Eli Jaxon-Bear: ''Mit akarsz valójában?'' Ford. Vörös Ákos. Budapest: Édesvíz. 2006.
:*Patrick Mathews: ''Sohase mondd, hogy vége!'' Ford. Vincze Judit Andrea. Pécs: Alexandra. 2006.
 
Az alcímet a könyv főcímétől kettőspont tagolja el, ebben az esetben főcím és alcím egy szerkezeti egységet alkot, így csak az alcímet követően kell kitennünk a pontot. Az alcím első eleme a főcíméhez hasonlóan szintén nagy kezdőbetűt kap.
 
:*Robert Sulzberger: ''Komposzt, föld, trágya: Az egészséges kerti talaj, a növények tápanyagellátása és trágyázása.'' Ford. Miklódy Dóra. Budapest: Mérték. 2006.
 
'''BEFEJEZETLEN'''
 
<!--
A főcím és az alcím általában tipográfiailag is elkülönül a címoldalon, vannak azonban speciális esetek
 
avagy
 
9. Hasonlóképpen kezelendőek azok az esetek, amikor az alcím – noha a címoldalon tipográfiailag is jól megkülönböztethető a címtől – például zárójelbe téve szerepel. Ebben az esetben a zárójelet a címleírásokból a könyvtári gyakorlatban is kihagyják, azaz nem ''Mamácska: (Gyermekkorom emlékei)'', hanem ''Mamácska: Gyermekkorom emlékei'' kap helyet a címleírásban.
 
10. Amennyiben egy adott könyv címoldala egy főcímet és több alcímet tüntet fel (pl. Sutba vágva / Egy bölcsészjelölt kanosszajárása / Énregény; Mollusca Hungariae / Magyarország puhatestű-faunája / A 2011. április 28–29-én Debrecenben megrendezett tudományos ülésszak előadásai), a könyvtári szabvány kivételével könyvkiadási gyakorlatunkban nincs szokásban a második alcím feltüntetése.
 
11. Többnyelvű kiadványok esetén gyakori a párhuzamos címek használata. A könyvtári szabvány kivételével a további magyar kiadói-szerkesztőségi szabványok nem rendelkeznek ezekről az esetekről.-->
{{Doboz2/Vége}}