„Diszkrét eloszlás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kuba Péter (vitalap | szerkesztései)
Kuba Péter (vitalap | szerkesztései)
35. sor:
 
== Megjegyzések ==
* A diszkrét eloszlású valószínűségi változók gyakran a [[folytonos eloszlás|folytonos eloszlású]] valószínűségi változó]]kváltozók alternatíváiként jelennek meg a valszínűségszámításban. Gyakran megesik, hogy egy témát először folytonos, majd diszkrét esetre fejtenek ki, vagy fordítva. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a folytonos és diszkrét eloszlások nem adják az eloszlások [[osztályozás (matematika)|osztályozás]]át, vagyis röviden szólva nem csak folytonos és diszkrét eloszlások vannak.
 
* Szokták a diszkrét eloszlású valószínűségi változókat úgy is definiálni, mint azok a valószínűségi változók, amik egy megszámlálhatóan sok elemű halmazból veszik fel értékeiket. Ha megfigyeljük, a szócikkben adott definíció ennél tágabb, hisz megengedi azt, hogy legyenek esetleg még olyan értékek, melyeket a valószínűségi változó felvehet, ám 0 valószínűséggel. Ezekkel a 0 valószínűségű értékekkel együtt lehetséges, hogy a valószínűségi változó által felvehető értékek halmaza már nem megszámlálható halmaz, hanem annál nagyobb [[számosság|számosságú]]. A legtöbb valószínűségszámítási tétel és eredmény szempontjából nem jelent lényeges különbséget az, ha megengedjük ezeket az együttesen is csak 0 valószínűséggel előforduló eseteket. (Azon múlik, hogy nem okoz lényeges különbséget, hogy – [[mértékelmélet]]i kifejezéssel élve – csak egy [[nullmértékű halmaz]]on engedtük meg, hogy máshogy viselkedjen a függvény, mint a szűkebb definíció esetében.)