„Marc Rosset” változatai közötti eltérés

Ugyanebben az évben lett hivatásos játékos, és nyerte meg – szabadkártyásként – első versenyét Genfben [[Guillermo Pérez Roldán]] legyőzésével. (Első páros győzelmét szintén Genfben aratta [[Sergi Bruguera]] partnereként 1991-ben.) Karrierje csúcspontját az 1992-es év jelentette. A barcelonai olimpián [[Jim Courier]], [[Goran Ivanišević]], [[Wayne Ferreira]] és [[Emilio Sánchez]] legyőzésével jutott el a döntőig, ahol a spanyol [[Jordi Arrese]] ellen diadalmaskodott 7–6, 6–4, 3–6, 4–6, 8–6-ra. Ugyanebben az évben [[Jakob Hlasek]] oldalán megnyerte a [[1992-es Roland Garros|Roland Garros]] páros versenyét, és tagja volt hazája [[Davis-kupa]]-döntős válogatottjának, amely – Rosset Jim Courier elleni ötszettes győzelme dacára – végül vereséget szenvedett az Egyesült Államoktól. 1996-ban játszott a csapat-világbajnokságot nyert svájci válogatottnak és a horvátok mögött második helyen végzett [[Hopman-kupa]]-csapatnak. 2001-ben szintén a Davis-kupában játszotta pályafutása egyik legemlékezetesebb mérkőzését, amelyet öt óra negyvenhat percnyi játék után döntő szett 15–13-ra vesztett el [[Arnaud Clément]] ellen.

Az 1990-es években hazája legjobb férfi teniszezőjének számított. Utóda, a későbbi világelső [[Roger Federer]] ellen 2000-ben két mérkőzést is megnyert, 2001-ben és 2003-ban azonban vereséget szenvedett tőle. Versenyzői pályafutása utolsó éveiben Rosset a svájci Davis-kupa-válogatott kapitányaként is tevékenykedett.