'''Bártfay László''' ([[Felsővadász]], [[1797]]. [[május 6.]] – [[Pest]], [[1858]]. [[május 12.]]) ügyvéd, Károlyi György titkára és központi ügyésze, az [[MTA]] tagja, a [[Kisfaludy Társaság]] alapító tagja.
==ÉleteÉletpályája==
Iskoláit [[1815]]-ben [[Kassa|Kassán]] végezvte, majd [[1817]]-ben Pestre jött királyi táblai jegyzőnek és szabad idejét [[Schwartner Márton]] [[heraldika]]i leckéinek hallgatására fordította, amelyeket rendbeszedve sés bővítve, [[magyar nyelv]]en szándékozott kiadni. [[1819]]-ben a gróf Károlyi-ház titkára lett. EzEbben az évben ismerkedett meg [[Kisfaludy Károly|Kisfaludy Károllyal]]. [[1822]]-ben [[Kazinczy Ferenc]]cel kezdett levelezni, kit [[Széphalom (település)|Széphalmon]] meg is látogatott. [[1823]]-ban ügyvédnek esküdött fel. A következő években összebarátkozott [[Kölcsey Ferenc]]cel, [[Bajza József (költő)|Bajza Józseffel]], [[Toldy Ferenc]]cel, [[Helmeczy Mihály|Helmeczy Mihállyal]], [[Virág Benedek]]kel, [[Vörösmarty Mihály|Vörösmarty Mihállyal]] és [[Zádor György|Zádor Györggyel]] összebarátkozott, a háza egyre inkább gyülekezőhelyévé vált a szépirodalom művelőinek a gyülekezőhelyévé vált. [[1831]]. [[február 17.|február 17-én]] a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjának választotta; [[1832]]. [[november 15.|november 15-én]] az igazgatóság pénztári ellenőrré nevezte ki. [[1832]]-ben Csongrád megye megbizásából az országos bizottság munkálatára „in re literaria et educationali" címen terjedelmes véleményt nyújtott be. A [[Kisfaludy Társaság]]nak [[1836]]. [[november 12.|november 12-én]] egyik alapító tagja lettvolt; ellenőrrépedig [[1842]]. [[január 23.|január 23-án]] pedig ellenőrré választották.
==MunkáiMűvei==
Az irodalommal már fiatal korábankorától foglalkozott. MunkálataiMunkái: utazási leírásokútleírások, regény- és színműfordítások, egy párnéhány vígjáték, novella (Királyi fény és kegyelmesség), versek, mikbőlamelyek egy-kettőközül anéhányat felvettek [[Kisfaludy Károly]] Aurorájába (1822–24) vétettek fel és holmi apróság a Tudományos Gyűjteményben. Vándorfy és Labancz Lipót név alatt polemizált az Athenaeumban (1841. 61–73. sz.). A [[Vasárnapi Újság]] (1870. 2. sz.) közölte levelét, melyet Kölcseyhez írt Kossuth elfogatásáról; a [[Fővárosi Lapok]] közölte (1877. 12. 65–67. sz.) naplójából a Wesselényi Miklós bezáratása című részletet.
Legnevezetesebb munkája azonban kéziratban maradt naplója, melyet (1838. január 1-jétől 1841. december 2-ig) az [[Országos Széchényi Könyvtár]] kézirattára őriz.
