„Filozófiai logika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
7. sor:
Számos szerző a filozófiai és matematikai logikát a logika két többé-kevésbé különálló ágának tekinti, amelyek kisebb részben indíttatásukban és tárgyukban, nagyobb részben pedig módszereikben különböznek. Az ilyen szerzők közé tartozik pl. [[Haskell Brooks Curry|H. B. Curry]] [[USA|amerikai]] [[matematikus]] és logikatudós, aki így ír erről: „Az első értelemben a logika a gondolkodás analízise és kritikája ... Azért, hogy megkülönböztessük a logika szó ezen értelmét a későbbitől, ezt a logikát ''filozófiai logikának'' nevezzük. A filozófiai logika tanulmányozásához gyümölcsöző matematikai rendszereket felépíteni, amelyek meghatározott módon kapcsolódnak a logikához. ... Az ilyen rendszerek önmaguk is természetesen tanulmányozás tárgyává válhatnak, az ilyen tanulmányokra is gyakran használják a »logika« kifejezést ... A logika ebben az értelemben a matematika része. Abból a célból, hogy megkülönböztessük a logika szó ezen jelentését más jelentéseitől, az ilyen logikát ''matematikai logikának'' fogjuk nevezni.” <ref>[[Haskell B. Curry|H. B. Curry]]: ''Foundations of Mathematical Logic. MC. graw-Hill Book Company, London, 1963. 1.1. fej.; idézi G. Havas.; 35. o.</ref>.
Más szerzők, míg lényegében elfogadják a filozófiai logika fenti tematizálását, és megegyeznek abban, hogy ezen ismeretterület olyan kérdéseket vizsgál, mint pl. az igazság, az analiticitás, az azonosságok mibenléte, a kvantifikáció alkalmazhatóságának határai, a logika és halmazelmélet kapcsolata stb.; ámde a logika egy szűkebb definíciójából indulnak ki (a logika az érvelések vagy a következtetések stb. elmélete); ezáltal az a furcsa helyzet áll elő, hogy a filozófiai logikát élesen elhatárolják magától a logikától, és „puszta” filozófiai tudományágként határozzák meg, tehát egyetértenek a fentiekkel a filozófiai logika tartalmának körülhatárolásában, de a besorolásában és így végső soron a definíciójában nem <ref>A. C. Grayling: ''[http://books.google.hu/books?id=xGHMFdt7w30C&printsec=frontcover&dq=%22philosophical+logic%22&source=bl&ots=yvBKJFj_SO&sig=PcypCmSzu9MlDutcN76u2ZSK5-I&hl=hu&ei=GhgqTLm5DOiSOIqp3bID&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=6&ved=0CDgQ6AEwBQ#v=onepage&q&f=false An Introduction to Philosophical Logic]''. Elektronikus könyvváltozat (angol nyelven), goolebooks. Ld. 1. old.: „A filozófiai logika nem a logikáról szól, és nem is (a) logika (része) a „logika” azon értelmezése szerint, hogy az a következményesség formális megjelenítése és szabályokba foglalása lenne.”</ref>.
A filozófiai logika a fenti értelmezésben nem vagy nem feltétlenül azonos a logika filozófiájával, vagyis a [[logikafilozófia|logikafilozófiával]]. A filozófiai logika ugyanis a logikán belüli problémákkal foglalkozik, tárgya a logika tárgyával azonos; míg a logika filozófiája tárgya maga a logika, problémái így a logika tudományán kívüliek (kivéve persze, ha a logika filozófiai tanulmányozása éppen egy logikai jellegű problémát szül, ami egyáltalán nem zárható ki). Ennek ellenére a „filozófiai logika” terminus alkalmazása a logikafilozófiára egyáltalán nem ritka eset, pl. [[Bertrand Russell|Russellnél]] is megfigyelhető <ref>[[Bertrand Russell]]: ''The Principles of Mathematics'', Univ. Press, Cambridge, 1903. Idézi: G. Havas, 42. o. </ref>
| |||