„Filozófiai logika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
2. sor:
A '''filozófiai logika''' a [[logika]] egy ága, amely a logikai problémákat [[filozófia]]i szemszögből és módszerekkel tárgyalja. A kifejezés mai értelmében a tizenkilencedik századi eredetű [[matematikai logika]] megszületése hatására keletkezett, és elsősorban a logikán belül a matematikai logikának a logika többi ágától való elhatárolására szolgál <ref>[[Ruzsa Imre]]: ''Logikai szintaxis és szemantika''. Előszó. Akadémiai Kiadó, Bp., 1988. ISBN 963-05-4720-1 (I. kötet).; ISBN 963-05-4719 (összkiadás).</ref> <ref>[[G. Havas Katalin]]: ''Gondolkodás, nyelv, valóság a logikában''. Akadémiai Kiadó, Bp., 1983. ISBN 963-05-2897-5 . 34.-35. o.</ref>. Elsősorban, ugyanis a terminust (valószínűleg relatíve új és még nem egészen kikristályosodott volta miatt) egyes szerzők az imént leírt értelmétől eltérően is használják (ld. [[#A „filozófiai logika” kifejezés különféle értelmezései|lentebb]]).
A filozófiai logika gyökerei az ókorba nyúlnak vissza. Első igazi előfutárnak mégis [[Gottfried Wilhelm Leibniz]]et ([[1646]]-[[1716]]), a [[17. század]] egyik legnagyobb egyéniségét és polihisztorát tekinthetjük.▼
== A „filozófiai logika” kifejezés különféle értelmezései ==
29 ⟶ 27 sor:
== Története ==
▲A filozófiai logika gyökerei az ókorba nyúlnak vissza. Első igazi előfutárnak mégis [[Gottfried Wilhelm Leibniz]]et ([[1646]]-[[1716]]), a [[17. század]] egyik legnagyobb egyéniségét és polihisztorát tekinthetjük.
A [[19. század]] végén, a matematika különféle területein ([[analízis]], [[geometria]]) napvilágra kerülő problémák, ellentmondások sok tudóst a matematika addig biztosnak hitt filozófiai alapjainak átgondolására késztettek, és fellendítették a matematikai alapkutatások ütemét, ezzel együtt a filozófiai logikáét is. Itt elsősorban ismét [[Gottlob Frege|Frege]] nevét említhetjük.
| |||