„Elektrodinamika” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (Bot: következő hozzáadása: be-x-old:Электрадынаміка)
a (kisebb formai javítások)
{{elektromágnesség}}
== Az elektromosság és mágnesség története ==
{{Főcikkbővebben|Elektromágnesség}}
 
Az elektromos és mágneses jelenségek már az [[ókor]]ban is ismertek voltak, de valódi természetüket felismerni és tulajdonságaikat matematikai formába önteni csak az [[újkor]]ban sikerült. [[Charles Augustin de Coulomb|Coulomb]] felfedezte az elektrosztatika alaptörvényét, [[Alessandro Volta|Volta]] és [[Luigi Galvani|Galvani]] az elektromos áramok jelenségét. A mágnességet már a [[középkor]]ban [[Petrus Peregrinus]] kísérletileg vizsgálta, munkáját a Föld mágnességének vizsgálatával az újkorban [[William Gilbert]] folytatta. [[Hans Christian Ørsted|Oersted]] fedezte fel az elektromos és mágneses jelenségek kapcsolatát, [[André-Marie Ampère|Ampère]] az áramok kölcsönhatását, [[Michael Faraday|Faraday]] a mágneses indukciót. A koronát munkásságukra [[James Clerk Maxwell|Maxwell]] a [[19. század]] legnagyobb elméleti fizikusa tette fel az elektromágnesség egységes elméletének megalkotásával.
 
== Maxwell-egyenletek ==
{{főcikkbővebben|Maxwell-egyenletek}}
 
Maxwell az Ampère-törvényt kiegészítette az időben változó elektromos tér keltette mágneses térrel, és a további egységesítésként Coulomb [[elektrosztatikus potenciál]]ja mintájára bevezette a [[vektorpotenciál]] fogalmát. Egyenleteivel megjósolta az [[elektromágneses hullám]]ok létezését, amiket később [[Heinrich Rudolf Hertz|Hertz]] fedezett fel.
 
== Mértékszabadság ==
{{Főcikkbővebben|Mértékszabadság}}
 
A Maxwell-egyenletek elektromos és mágneses erőtereit származtathatjuk a skalárpotenciálból ([[elektrosztatikus potenciál]]ból) és a [[vektorpotenciál]]ból. Ezek a potenciálok azonban nem szigorúan meghatározott mennyiségek. Régóta ismert, hogy az elektrosztatikus potenciálhoz hozzá lehet adni egy tetszőleges állandó mennyiséget, ezzel mintegy eltolva a [[helyzeti energia]] [[nullpont]]ját. Az elektromos erőtér és a Maxwell-egyenletek változatlanok maradnak.
Ennél általánosabb szabadság is létezik a potenciálok megválasztásában. Tetszőleges hely- és időfüggésű <math>\psi(\mathbf{x},t)</math> függvényből kiindulva ennek [[gradiens]]ét a vektorpotenciálhoz adva, ugyanakkor az inverz fénysebességgel szorzott parciális időderiváltját a skalárpotenciálból levonva az erőterek és a Maxwell-egyenletek változatlanok maradnak. Ezt hívjuk az elektrodinamika '''mértékszabadságának''', a felvázolt transzformációt pedig '''mértéktranszformációjának'''.
 
== Kvantum-elektrodinamika ==
{{főcikkbővebben|Kvantumelektrodinamika}}
 
A [[kvantumelmélet]] elméleti alapjain, a [[Maxwell-egyenletek|klasszikus elektrodinamika]] [[mértékszabadság]]át az elektromágneses térről az anyagi (töltött) részecskékre is kiterjesztve jött létre az első sikeres [[kvantumtérelmélet]], a [[kvantum-elektrodinamika]], amiért [[Feynman]], [[Tomonaga]] és [[Schwinger]] [[1965]]-ben megosztott [[fizikai Nobel-díj]]at kapott. A kvantum-elektrodinamika kiterjesztése, az [[elektrogyenge elmélet]] a [[részecskefizika]] [[standard modell]]jének egyik alappillére.
 
== Külső hivatkozások ==
 
[[Kategória:Elektrodinamika| ]]
131 512

szerkesztés