„Nukleon” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: lmo:Nücleun |
a kisebb formai javítások |
||
3. sor:
A '''nukleon''' az [[atommag]]ot alkotó részecskék: a [[neutron]] és a [[proton]] közös neve. Az atommagban az [[erős kölcsönhatás]] tartja össze őket. Nagyjából egyforma tömegűek és átmérőjűek és az atom tömegének döntő részét a nukleonok adják, az [[atom]] [[tömegszám]]a emiatt a nukleonok számával egyezik. A nukleonok [[barion]]ok. Az [[1960-as évek]]ig [[elemi részecske|elemi részecskének]] gondolták őket, ekkoriban a közöttük ható kölcsönhatással definiálták az [[erős kölcsönhatás]]t. Ma már tudjuk, hogy összetett részecskék, [[kvark]]okból és [[gluon]]okból épülnek fel. A nukleonok tulajdonságainak megértése a [[kvantumszíndinamika]] egyik fő célja.
== Proton ==
{{
A proton a legkönnyebb [[barion]] és stabilitása a [[barionszám]] megmaradásának mértéke. A proton [[élettartam]]a így erős kényszert ró ki az olyan spekulatív elméletekre, amelyek megpróbálják kiterjeszteni a [[részecskefizika]] [[standard modell]]jét.
[[Spin]]je és [[paritás (fizika)|paritás]]a 1/2<sup>+</sup>, töltése +1, tömege 938 [[MeV]]. A proton a [[hidrogén]] [[atommag]]ja. [[Mágneses momentum]]a 2.79 [[magmagneton]]. [[Elektromos dipól momentum]]a nullával konzisztens, felső határa 0.54×10<sup>
Néhány [[nagy egyesített elmélet]]ben bomolhat. [[Felezési idő|Felezési idejének]] jelenlegi alsó határa 2.1×10<sup>29</sup> év. Bizonyos [[bomlási mód]]okra (antilepton vagy [[lepton]] és egy [[mezon]]) a határ gyakran jobb, mint 10<sup>32</sup> év. A protont ezért stabil részecskének tekintjük, és a [[barionszám]]ot [[megmaradó mennyiség]]nek.
== Neutron ==
{{
A neutron semleges, [[spin]]je és [[paritás (fizika)|paritás]]a 1/2<sup>+</sup>, tömege 940 MeV. Élettartamának legprecízebb mérései különféle csapdákból és nyalábmérésekből származik. Élettartama 886 s. [[Gyenge kölcsönhatás]]sal bomlik:
:<math>n\to p+e+\overline\nu_e</math>
[[Mágneses momentum]]a -1.91 [[magmagneton]]. Az erős kölcsönhatásnak mind az [[időtükrözés]]i, mind a [[paritás (fizika)|paritás]] invarianciája miatt a neutron [[elektromos dipólmomentum]]ának nullának kell lennie. A mérések csak egy felső határértéket állítottak fel: 0.63×10<sup>
A barionszám-megmaradás sérülése a neutron és [[antineutron]] közötti oszcilláció megjelenéséhez vezethet, aminek során a barionszám két egységgel változna. [[Nukleáris reaktor]]okból származó szabad neutronok, valamint magokban kötött neutronok vizsgálatával egy oszcilláció [[periódusidő|periódusidejére]] alsó határul 1.3×10<sup>8</sup> másodperc, azaz mintegy 40 év adódott. A protonéhoz képest sokkal gyengébb határ a megfigyelés nehézségeivel magyarázható.
== Izospin ==
{{
A proton és a neutron a töltésüktől eltekintve rendkívül hasonló tulajdonságokkal rendelkező részecskék. [[Heisenberg]] ezt megmagyarázandó bevezetett egy belső kvantumszámot, az [[izospin]]t, ami az [[erős kölcsönhatás]] során megmaradó mennyiség. Az [[elektromágneses kölcsönhatás]] sérti, hiszen a két részecske töltése nem ugyanaz.
33. sor:
A gyenge kölcsönhatás nem őrzi meg sem az izospint, sem a harmadik komponensét.
== Antinukleonok ==
A [[CPT-szimmetria]] nagyon szoros feltételt szab a részecskék és antirészecskék tulajdonságainak kapcsolatára. Például a töltésnek és minden töltésjellegű kvantumszámnak (például barionszám) a -1-szeresüknek kell lenniük a megfelelő antirészecskékre (protonra ezt 10<sup>
== Külső hivatkozások ==
{{nincs forrás}}
| |||