Főmenü megnyitása

Módosítások

26 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
a
Bot: következő hozzáadása: az:Edip; kozmetikai változtatások
[[KépFájl:Oedipus sphinx Louvre G417 full.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Oidipusz és a szfinx]]
'''Oidipusz''' [[thébai]] király a [[görög mitológia|görög mitológiámitológiában]]ban, [[Laiosz]] és [[Iokaszté]] fia, aki tudatlanságból megölte apját és feleségül vette anyját. A név jelentése "dagadtlábú".
 
== Mitológia ==
Laiosz, Oidipusz apja, elrabolta a fiatal Khrüszipposzt, ezért a fiú apja, [[Pelopsz]], megátkozta. Ez az átok érte utol Oidipuszt. Mivel születésekor megjósolták, hogy meg fogja ölni az apját és feleségül veszi az anyját, Laiosz átszúratta a bokáját és kitétette a vadonba, hogy pusztuljon el. A szolga azonban nem hajtotta végre a kegyetlen parancsot, hanem átadta a gyermeket egy pásztornak, aki viszont továbbadta őt [[Polübosz]] korinthuszi királynak és [[Meropé]] királynőnek, akik hiába vártak gyermekáldásra.
 
Egy ünnepségen egy részeg fattyúnak nevezte Oidipuszt, ezért Oidipusz felkereste a delphoi jóshelyet. A származása titkát ugyan itt sem tudta meg, de meghallotta ugyanazt a jóslatot, hogy elpusztítja apját és az anyjával hál. Útja során egy hármas útkereszteződésnél találkozott egy kocsival. A kocsiban ülő öreg felszólította Oidipuszt, hogy térjen ki, és megütötte botjával. Válaszul Oidipusz megölte az öreget és kíséretét. Az öreg, akit Oidipusz nem ismert, a tulajdon apja, Laiosz király volt.
 
Oidipusz nem tért haza, hogy a jóslat ne teljesedjen be. Vándorlásai során találkozott a szfinxszel, amely Thébát sanyargatta. Oidipusz megmentette a várost, válaszolva a szörny találós kérdésére, és jutalmul elnyerte a város trónját és az özvegy királyné, Iokaszté kezét. Oidipusz és Iokaszté házasságából négy gyermek született: [[Antigoné (mitológia)|Antigoné]], [[Iszméné]], [[Eteoklész]] és [[Polüneikész]].
 
Thébát nemsokára különböző csapások sújtották, amit azzal magyaráztak, hogy Laiosz gyilkosa még nincs megbüntetve. A vak jós, [[Teiresziasz]], azt állította, hogy Oidipusz maga az oka a csapásoknak. Oidipusz nyomozni kezdett a gyilkos után, és rájött származásának titkára, illetve arra, hogy ő maga ölte meg Laioszt. A hír hallatán Iokaszté öngyilkos lett, Oidipusz pedig megvakította saját magát és elhagyta a várost. Fiai, Eteoklész és Polüneikész, megegyeztek, hogy évente váltják egymást az uralkodásban. Ezt az egyezséget Eteoklész azonban rögtön az első év után megszegte, ezért Polüneikész fegyverrel fordult a város ellen. Ebben a csatában mindkét fivér elpusztult.
 
== Művészet ==
[[Szophoklész]] több tragédiában is ábrázolta Oidipusz sorsát ([[Oidipusz király]], [[Oidipusz Kolónosz]]ban). [[Aiszkhülosz]] és [[Euripidész]] Oidipusz-drámái nem maradtak fenn. A római [[Seneca]] is feldolgozta a témát.
 
Több újkori szerző is Oidipuszt választotta hőséül: [[Pierre Corneille]], [[Voltaire]], J. [[Péladan]], [[Hugo von Hofmannsthal]], [[André Gide]], [[Jean Cocteau]] és [[Max Frisch]] az irodalomban, illetve [[Henry Purcell]], [[Igor Sztravinszkij]], [[George Enescu]] és [[Carl Orff]] a zenében.
 
== Forrás ==
* [[Szabó György (irodalomtörténész)|Szabó György]]: Mediterrán mítoszok és mondák. Mitológiai kislexikon, [[Kriterion Könyvkiadó]], Bukarest, 1973
* Szophoklész művei
 
== Modern változatok ==
* Igor Stravinsky: Oedipus Rex, Opera-oratórium (1927).
* George Enescu: Oidipusz, Opera (1931).
* Carl Orff: Oedipus, Opera (1959).
* Pier Paolo Pasolini: Oidipusz király, Játékfilm (1967).
 
== Külső hivatkozások ==
{{commons|Oedipus}}
 
[[af:Oedipus]]
[[ar:أوديب]]
[[az:Edip]]
[[bar:Edipus]]
[[bg:Едип]]
156 396

szerkesztés