„Bűdfalva” változatai közötti eltérés

[[Muraszombat]]tól 33  km-re északra Vendvidéki-dombság ([[Goričko]]) területén közvetlenül a szlovén-magyar [[országhatár|határ]] mentén fekszik. A falu a legészakibb [[szlovénia]]i település. Határos [[Sal]] (''Šalovci''), [[Marokrét]] (''Markovci''), [[Dolány]] ''(Dolenci)'' és a [[magyarország]]i [[Apátistvánfalva]] (''Števanovci'') falvakkal. Lakói [[vend nyelv]]et beszélő [[szlovének]].

[[1387]] ''"Budynch"'' néven említik először. A [[Vasdobra|dobrai]] vár uradalmához tartozott. <ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> 1387-ben [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmond]] király Dobra várát Széchy Miklós nádornak adta, ebben az oklevélben szerepel először az uradalomhoz tartozó falvak felsorolásában. Később is a Széchyek birtoka maradt, akik felsőlendvai uradalmukhoz csatolták. A Széchy család fiágának kihalása után [[1685]]-ban [[Felsőlendva]] új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a [[19. század]] második feléig a Nádasdyaké.

A falu egy része [[1592]]-ben a büdinczi Lanschak család birtokába került, ezen nemesi család az innen kb. 30&nbsp;km-re található [[Seregháza]] ura is volt egyben. Bűdfalva az [[1767]]-os úrbéri térképen ''"Büdonci"'' néven szerepel. Egyházilag [[1758]] óta [[Dolány]] filiája. Eredetileg ''"Büdincz"'' volt a község neve, de ezt, mint ahogy a [[kiegyezés]] utáni névmagyarosításokkor lenni szokott, módosították ''Bűdfalvára'' [[1889]]-ben.

Vályi András szerint ''" BÜDINTZ. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Gothárdtól egy mértföldnyire. Határja valamennyire soványas, ’s jó mivelést, és trágyázást kíván, szőlőjök, fájok tűzre elég van, ’s más javaik is meglehetősek, második Osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>

[[1910]]-ben 308, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A [[19. század]]ban még a Tótsági járás része volt, majd a [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Szentgotthárdi járás]]ához tartozott. [[1919]]-ben rövid ideig a [[Vendvidéki Köztársaság]] része volt, itt volt a [[de facto]] köztársaság által birtoklott terület legészakibb pontja. Ezután a [[Szerb–Horvát–Szlovén Királyság]]hoz csatolták, mely [[1929]]-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. [[1941]]-ben újra visszakerült Magyarországhoz, majd [[1945]] után véglegesen [[Jugoszlávia]] része lett. [[1991]]-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. [[2002]]-ben a településnek 139 lakója volt.

[[Fájl: Zvonik v Budincih.JPG|200px|jobbra|bélyegkép|A bűdfalvi harangláb]]

== Nevezetességei ==

* [http://www.salovci.si/obcina/index.php Sal község hivatalos oldala]

* [http://www.geopedia.si/#T13_L410_F10115655_s14_b4_vF Bűdfalva Szlovénia térképén]

== Forrás ==

* {{MNL|4|836–837}}

== Jegyzetek ==