„Első otrantói csata” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a infobox jav AWB
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
21. sor:
Az '''I. otrantói csata''' (más néven ''Durazzói csata'') az [[első világháború]] első igen jelentős [[Adriai-tenger|adriai]] ütközete volt, amelyet az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] flottája vívott az [[Olaszország|olasz]], [[Egyesült Királyság|brit]] és [[Franciaország|francia]] egyesített hajóhadak ellen. A csatát az osztrák-magyar fél kezdeményezte [[Durrës|Durazzo]] megtámadásával, amire válaszul az antant jóval nagyobb tengeri erőket vezényelt a K.u.K. haditengerészet ellen. A túlerővel szemben a [[Császári és Királyi Haditengerészet]] vesztett, de fontos hozzátenni, hogy ez csak taktikai vereség volt, amiből minden hajóveszteséget [[Akna (katonai)|aknák]] okoztak, ami a nem kellő felderítés eredménye volt.
 
== Előzmények ==
A [[központi hatalmak]] számára kicsit kedvezőbben alakult a második háborús év. Bár a [[Keleti front (első világháború)|keleti fronton]] csillapodott a helyzet a [[gorlicei áttörés]] után, azonban a [[Balkáni front (első világháború)|Balkánon]] csak [[1915]] végére tudták [[Szerbia|Szerbiát]] és [[Montenegró]]t legyőzni. A [[május 23.|május 23-ai]] olasz hadüzenet után egyre több tengeri ütközet is lezajlott a Monarchia és az olasz [[Regia Marine]] között, de ezek csak kisebb összecsapások voltak, igazi, jelentős csatára nem került sor. 1915 decemberében a Dunai Monarchia felderítése azt jelezte a flotta részére, hogy a Durazzói-öbölbe olasz rombolók érkeztek, hogy a megvert szerb és montenegrói sereget átmentsék Olaszországba.
 
Mint kiderült, az információ téves volt. Ugyanis olasz rombolók egyáltalán érkeztek Durazzo elé, csak pár, elavult gőzös és vitorlás tartózkodott ott a támadás idején.
 
== A csata ==
[[Kép:SMS Helgoland Kopie.jpg|thumb|250px|Az [[SMS Helgoland (1912)|SMS Helgoland]]]]
[[Kép:SMS Csepel.jpg|thumb|250px|Az [[SMS Csepel]]]]
32. sor:
[[1915]]. [[december 28.|december 28-án]], éjjel, pontosan 24:00-kor kezdődött a hadművelet, amelyben a K.u.K. flotta részéről az [[SMS Helgoland (1912)|SMS Helgoland]] cirkáló és a [[Tátra-osztály]] 5 rombolója, név szerint az ([[SMS Balaton]], az [[SMS Csepel]], az [[SMS Lika]], az [[SMS Tátra]] és az [[SMS Triglav]]) vett részt. A kötelék Durazzo felé haladt és a [[Menders-fok]]nál összetalálkozott a ''Monge'' nevű francia tengeralattjáróval, amelyet legázolt a ''Helgoland'', majd a sérült U-Boot-ot a ''Balaton'' tüzérségi tűzzel elsüllyesztette. Az önként halált választó parancsnoka kivételével a legénység többi tagját a rombolók kimentették.
 
Ezután a kötelék folytatta útját, és 7:30-kor, sűrű [[köd]]ben értek Durazzo elé. A cirkáló a partvédő ütegeket vette tűz alá, miközben a rombolók az aknamezőn átkelve sikeresen behatoltak a kikötőbe, ahol a jelzett két ellenséges romboló helyett csak egy tehergőzöst és egy vitorlást találtak. Ezeket elsüllyesztették, majd gyorsan kifelé indultak a kikötőből, amikor is a rejtett és eddig néma parti lövegek tüzet nyitottak az aknamentesített kijárati csatornára. Emiatt a hajók gyorsan balra tértek, az elaknásított vizekre. A ''Csepel'' sértetlenül átjutott az aknamezőn, majd ''Tátra'' is, de a hajócsavarjai felszakítottak egy aknát, amire a ''Lika'' 8:30-kor ráfutott. A hajót kétszer rázta meg robbanás, a jobb oldalára dőlt és nagy lánggal égett, majd gyorsan elsüllyedt. A segíteni akaró ''Triglav'' alatt is akna robbant, de még úszóképes állapotban maradt. A Lika személyzetéből 50 fő elesett, a többit kimentették. A ''Triglavot'', amelyen tíz ember hunyt el, a ''Tátra'' és a ''Csepel'' megkísérelte vontatókötélre venni, de a kötél feltekeredett a ''Csepel'' jobb oldali hajócsavarjára, ezáltal sebessége 20,5 [[A sebesség mértékegységei#Csomó|csomóra]] csökkent és kiszállt a vontatásból. A súlyosan megsérült és kormányozhatatlan ''Triglav'' tönkretette a ''Tátra'' vontató berendezését, ezért ezután a ''Balaton'' maga mellé véve vontatni kezdte.
 
A mentőakciók elhúzódása miatt a csoport csak 9:30-kor tudott óránként 6 [[A sebesség mértékegységei#Mérföld/óra|mérföldes]] sebességgel vánszorogva visszaindulni [[Kotor (Montenegró)|Cattaróba]]. Az [[SMS Helgoland (1912)|SMS Helgoland]] 10:35-kor küldött rádióüzenetet, hogy induljon értük a felmentő csoport. Ez alapján 11:15-kor kifutott Cattaróból a [[SMS Kaiser Karl VI.]] páncélos a kötelék megsegítésére, míg a [[SMS Budapest]] partvédő csatahajó, valamint az [[SMS Novara]], valamint az [[SMS Aspern]] cirkálók kazánjait is elkezdték felfűteni.
 
Durazzóból még a reggel folyamán jelentette a parti őrség a támadást [[Brindisi]]be, amely az olasz flotta legnagyobb keleti támaszpontja volt. Brindisi utasította a tengeren tartózkodó [[Quarto olasz cirkáló|Quarto]] olasz, és a [[HMS Dartmouth (könnyűcirkáló)|Dartmouth]] brit cirkálókat, hogy Cattaro felé próbálják meg elvágni a Helgoland-csoport hazafelé vezető útját. Emellett nemsokára kifutott Brindisiből a ''Casque'', a ''Commandant Bory'', a ''Renaudin'', a ''Commandant Lucas'', és a ''Bisson'' francia romboló is, majd az ''Abba'', a ''Nievo'', a ''Mosto'' és a ''Pilo'' olasz rombolók kíséretében a ''Nino Bixio'' olasz és a [[HMS Weymouth (könnyűcirkáló)|Weymouth]] brit cirkáló. A [[Pali-fok]] magasságában hajózó osztrák-magyar kötelék 11:30-kor ugyanakkora távolságra volt Cattarótól mint a ''Nino Bixio'' vezette hajóraj, míg a ''Dartmouth'' és a ''Quarto'' az öt francia rombolóval már 30 kilométerrel közelebb járt a [[Kotori-öböl|Cattarói-öböl]] bejáratához.
 
Az antant azt tervezte, hogy a ''Dartmouth'' hajórajjal elvágja a Helgoland-csoport útját, és dél felé, a ''Nino Bixio''-csoport felé tereli az osztrák-magyar hajókat. Seitz sorhajókapitányt, 11:45-kor értesítették rádión arról, hogy az ellenség már a közelben van, ezért a kapitány döntést hozott. A ''Helgoland'' átvette a ''Triglav'' vontatását, a hajócsavarjára tekeredett vontatókötél miatt az egy főgéppel mindössze 20 mérföldes sebességre képes ''Csepelnek'' pedig parancsot adott, hogy kíséreljen meg áttörni északi irányban.
46. sor:
Tél lévén hamarosan beállt az esti szürkület, emiatt Seitz kapitány a maga nemében merész, de remek elhatározásra jutott. Hirtelen nagy sebességgel délnek fordult, majd 17:20-kor, amikor már sötét volt, egy hurkot leírva megtévesztette az ellenséget és északnyugati irányba fordult, majd 18:15-kor északnak vette az irányt. A váratlan manőver meglepte az ellenséget, mely csak késve reagált, így a Helgoland-csoport az ellenség "T"-jét keresztezve, a vezérhajótól mindössze 3500 méterre végrehajtotta az áttörést. A ''Nino Bixio'', amely nem tudott tüzelni a ''Weymouth'' miatt, amely pont beékelődött a Helgoland és az olasz cirkáló közé, súlyos sérülést szenvedett egy találattól. A sikeres áttörés után az üldöző hajók lemaradtak, majd később beszüntették a tüzelést is.
 
== Értékelés ==
A Durazzói csatát többen, többféleképpen is értékelték. A [[kommunizmus|kommunista]] történetírók általában nagy vereségnek, a Monarchia egyik kudarcának tekintették. Más szerzők ellenben igyekeztek diadalnak beállítani összecsapást. Érvelésük szerint ügyes manőverezéssel sikerült elkerülni a nagyobb veszteségeket, miközben az ellenfélnek is sikerült veszteségeket okozni. Egy angol értékelés szerint:
{{idézet2|„Seitz sorhajókapitány hősiesen kitartott a besötétedésig, aminek meg is lett a jutalma. Ha a manővert nappal hajtják végre, az a Helgoland-csoport teljes pusztulásához vezetett volna.”}}
 
A döntő hibát a felderítés követte el, illetve hibáztatható a flotta is, amely kritika nélkül átvette az információkat. Miután maga az ütközet elkezdődött, és kijutottak a császári és királyi hajók a Durazzói-öbölből, a hajók és legénysége, úgymint a kapitány, példaértékűen helytállt. Sokszoros túlerővel szemben is megmentették a csoportjukat, illetve érdemes megemlíteni, hogy magával az ellenséges flottával vívott tűzpárbajban a [[SMS Helgoland (1912)|Helgoland]] csupán közepes kárt szenvedett, míg az olasz ''Nino Bixio'' súlyosat. Hiába voltak nagyjából háromszoros túlerőben az antant egységek, mégsem tudtak egy K.u.K. hajót sem elsüllyeszteni, sem komolyabban megrongálni, hanem még ők szenvedtek el súlyos károkat.
 
Bencsik Gábor szerint ez kudarc volt a javából, elsősorban a főhadiszállás kudarca, és nem a technika, vagy a legénység kudarca.
58. sor:
Összességében taktikai kudarc volt ez, nem túl jelentős veszteséggel, amely a háború későbbi menetét nem nagyon befolyásolta. Illetve annyiban, hogy a Helgoland és a rombolók megmaradtak, amelyek később még számos bevetést és sikeres küldetést teljesítettek az antant flotta ellen.
 
== Források ==
* Bencsik Gábor:Horthy Miklós, 4. javított, Budapest: Magyar Mercurius, 56-57. o. ISBN 963 855285 9.
* [http://mateinfo.hu/images/navy/ROMBOLOK/rombolok.html Az Osztrák–Magyar Monarchia rombolói]
* [http://www.kriegsmarine.hu/hk/ba00604f.html Bánsági Andor: Az első otrantói ütközet brit dokumentumai (1915. december 29.) ]
{{Sablon:Az első világháború földközi-tengeri frontja}}
{{portál|Első világháború|-}}
 
{{DEFAULTSORT:Elso~ otrantoi csata}}
[[Kategória:Az első világháború tengeri csatái|Otranto csata 01]]
[[Kategória:Olaszország csatái|Otranto csata 01]]