„Északi hadjárat (Magyarország)” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
a (kisebb formai javítások)
Az '''északi hadjárat''' a magyar [[Vörös Hadsereg (magyar)|Vörös Hadsereg]] azon kísérlete, amit [[1919]]-ben a megszállt területek visszaszerzésére indítottak. Maga a hadművelet jelentős sikert ér el, visszafoglalta a [[Felvidék]] jelentős részét. Ez leginkább a szervezett katonaságnak és a tehetséges tiszteknek volt köszönhető. Végül a harcban megszerzett területek feladása szétzilálta a hadsereget, amely a románok elleni támadásban végleg felmorzsolódott.
 
== Előzmények ==
{{Lásd|1919-es magyar-román háború}}
A [[Vix-jegyzék|Vix]]- és [[Smuts-jegyzék]] visszautasításának negatív következményei hamar érezhetővé váltak. [[Április 16]]-án a [[román hadsereg]] előrenyomult a [[Tisza]] vonaláig. Támadásba lendültek a [[Csehország|cseh]] csapatok is: Elfoglalták [[Kassa|Kassát]], [[Miskolc|Miskolcot]]ot és [[Csap]]-[[Munkács]] térségét is. Megmozdult az [[antant]]. Francia egységek szerb csapatok segítségével elfoglalták [[Hódmezővásárhely]]t, [[Makó]]t és környékét.
 
A [[Forradalmi Kormányzótanács|tanácskormány]] így végveszélybe jutott, s fel kellett ismernie, itt már nem pusztán a magyar határokról, hanem saját létéről van szó. Ha nem védekezik teljes erővel, megbukik a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|tanácshatalom]]. Ezért belső viták után úgy döntött, nem mond le, hanem mégis vállalja az ország védelmét. A [[honvédelem]] felvállalása sikert hozott. Tízezrek jelentkeztek katonának, a hadsereg létszáma megháromszorozódott. A tisztikar zöme is a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|tanácshatalom]] mellé állt. Tehetséges parancsnokok is akadtak, mint [[Stromfeld Aurél]] vezérkari [[ezredes]], aki kidolgozta a későbbi északi hadjárat tervét.
 
== Az Északi hadjárat ==
[[Fájl:Nepkoztarsasag.png|bélyegkép|jobbra|250px|{{jelmagyarázat|#FF9999|Az északi hadjárat területi nyeresége}}]]
A [[Vörös Hadsereg (magyar)|Vörös Hadsereg]] ellentámadása május 9-én [[Hatvan]] térségéből indult. Viszonylag keskeny frontszakaszon, mert az erőket így jobban lehetett összpontosítani. A támadás mintegy 150  km mélységben benyomta a [[Csehország|cseh]] frontot. A kellően előkészített támadás sikert ért el. Nem csupán számos nagy várost foglalt vissza, mint [[Kassa|Kassát]], [[Miskolc]]ot, [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]t, de elszakította egymástól a cseh és román hadsereget. Mihelyst a Vörös Hadsereg elérte Eperjest, ott részben a szlovák bolsevikokkal és a nemzeti érzelmű szlovák önállóság híveivel is kikiáltották a [[Szlovák Tanácsköztársaság]]ot.
 
A sikeres támadást az [[antant]] beavatkozása állította meg. [[Georges Clemenceau|Clemenceau]] [[Franciaország|francia]] [[miniszterelnök]] két jegyzékben is követelte a [[Vörös Hadsereg (magyar)|Vörös Hadsereg]] visszavonását. Cserébe a román hadsereg is visszavonul, s az eddig el nem ismert, gazdasági blokád alatt álló [[Forradalmi Kormányzótanács|tanácskormányt]] meghívják a [[Trianoni békeszerződés|békekonferenciára]] - hangzott az ígéret.
A vélemények megoszlottak. [[Stromfeld Aurél]] nem értett egyet a terület feladásával, mert a vérrel szerzett terület feladása demoralizálja a hadsereget. A [[Forradalmi Kormányzótanács|kormány]] azonban a hatalma fennmaradása érdekében elfogadta az [[antant]] ajánlatát. A jól induló északi hadárat így csak félsikert hozott.
 
== Következmény ==
 
A visszavonulás, a vérrel elfoglalt területek harc nélküli feladása valóban szétzilálta a korábban győztes hadsereget. Voltak olyan önkéntes munkásalakulatok, melyek tagjai egyszerűen hazautaztak. Stromfeld tiltakozásként lemondott, s vele a tisztikar jelentős része is.
 
A hadsereg meggyengült. A honvédők lelkesedése elszállt. Amikor kiderült, hogy a [[románok]] nem hajlandók visszavonulni a [[Tisza]] vonalától, a [[Forradalmi Kormányzótanács|tanácskormány]] újabb támadást erőltetett.
 
A többszörös túlerőben lévő [[Románia|román]] hadsereg elleni támadás végzetesnek bizonyult. A [[Tisza|Tiszán]] átkelő csapatok rövid előrenyomulás után erős ellenállásba ütköztek. Felmorzsolódtak, s a meginduló [[románok]] átkeltek a folyón, s mert nem volt már ütőképes hadsereg, mely ellenálljon, akadálytalanul [[Budapest]] felé nyomultak.
Július 29-én az [[antant]] ultimátumban követelte a tanácskormány lemondását, melynek az - nem lévén más választás - eleget tett. A valamivel több, mint négy hónapig tartó [[proletárdiktatúra]], mely nem tudta magát a lakosság túlnyomó részével elfogadtatni, [[augusztus 1]]-én megbukott.
 
== Forrás ==
* Dr. Helméczy Mátyás: ''Történelem 8. osztály'' (Nemzeti Tankönyvkiadó)
 
{{DEFAULTSORT:E~szaki hadja~rat}}
 
[[Kategória:Csehszlovákia történelme]]
[[Kategória:Magyar Tanácsköztársaság]]
131 512

szerkesztés