„Fénytörés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SieBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: ro:Refracție
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
1. sor:
[[Fájl:Fénytörés.jpg|jobbra|bélyegkép|320px|Fénytörés és fényvisszaverődés levegő-plexi határán]]
A '''fénytörés''' (refrakció) [[fizika]]i jelenség. Ha a fény két eltérő [[optika]]i sűrűségű közeg határára érkezik, akkor egy része [[Fényvisszaverődés|visszaverődik]], másik része pedig belép az új közegbe. Az új közegben haladó fénysugár általában megtörik. A jobb oldali képen megfigyelhető a levegőből a plexi felületére érkező fénysugár visszaverődése és törése is.
 
 
== A fénytörés törvényei ==
[[Fájl:Snells_law2Snells law2-hu.svg|jobbra|bélyegkép|200px|A [[Snellius–Descartes-törvény]]hez]]
Állítsunk merőlegest a két közeg határára abban a pontban, ahova a fénysugár érkezik! Ez az egyenes a ''beesési merőleges''. A felületre érkező fénysugár és a beesési merőleges által bezárt szög a ''beesési szög'' (α), a megtört fénysugár és a beesési merőleges közti szög a ''törési szög'' (β).
 
20 ⟶ 19 sor:
# Ha a fény ''optikailag ritkább'' anyagból sűrűbb anyagba lép, akkor a ''beesési merőlegeshez törik'' (β < α).
# Ha a fény ''optikailag sűrűbb'' anyagból ritkább anyagba lép, akkor a ''beesési merőlegestől törik'' (β > α).
# Ugyanolyan körülmények között az ''eltérő színű'' (=''hullámhosszúságú'') fénysugarak kisssé ''különböző szögben'' törnek meg. Ezt a jelenséget színszóródásnak ([[diszperzió|diszperziónak]]nak) nevezzük.
 
 
== A törésmutató ==
29 ⟶ 27 sor:
 
Egy anyag [[vákuum]]ra vonatkozó törésmutatóját az adott anyag ''abszolút törésmutatójának'' nevezzük, és ''n''-nel jelöljük.
 
 
== A fénytörés magyarázata ==
49 ⟶ 46 sor:
 
:<math>{n_{12} = \frac {1}{n_{21}}}\,\!</math>
 
 
== Analógia: a fuldokló megmentése ==
56 ⟶ 52 sor:
 
A jobb oldali képen a futók a fényhullám hullámfrontját jelképezik. (Hasonlítsuk össze az előző rajzzal!) A vizet elérve a a futók frontja megtörik, mert a vízben a sebesség kisebb. A két közeg közti "törésmutatót" a futás és az úszás sebességének arányából számolhatjuk ki.
 
 
== Határszög, a teljes fényvisszaverődés ==
71 ⟶ 66 sor:
* Ha α > α<sub>h</sub>, a fény nem törik meg, hanem teljes egészében visszaverődik. Ezt a jelenséget [[teljes visszaverődés]]nek vagy totálreflexiónak nevezzük.
 
Mivel a legjobb minőségű tükrök is csak a fény 95 százalékát<ref>Dr. Bernolák Kálmán: A fény, Műszaki Könyvkiadó (ISBN 963-10-3770-3), Bp., 1981.</ref>
verik vissza, egyes optikai eszközökben a tükrök helyet a teljes fényvisszaverődést használják a fény irányának megváltoztatására.
 
 
== A fénytörés néhány következménye ==
89 ⟶ 83 sor:
* A derékig vízben álló ember lába rövidebbnek látszik, és a vízzel teli medence kevésbé tűnik mélynek a partról nézve, mint az üres.
* Egyes halak a víz felett repülő rovarokra vadásznak úgy, hogy kis "víznyilakat" lőnek ki rájuk a szájukkal. Ezek a halak a célzáskor gyakorlati tapasztalat alapján számolnak a fény törésével.
* Az [[optikai szál]]ak használatánál a teljes visszaverődés jelenségét használjuk ki.
 
== Lásd még ==
116 ⟶ 110 sor:
* [http://www.fizkapu.hu/animator/_fenytores2.html FizKapu/Animátor: Fénytörés 2. (és teljes fényvisszaverődés)]
 
{{DEFAULTSORT:Fenyto~res}}
[[Kategória:Optika]]